Kezdőoldal » Tudományok » Egyéb kérdések » Várható a következő 4-5 évben...

Várható a következő 4-5 évben valami technológiai újdonság, áttörés vagy forradalom?

Figyelt kérdés
Mi az a tudományos- technológiai áttörés, amely belátható időn (kb. 4- 5 év) belül megváltoztathatja az életünket, az emberiség technológiáját, illetve itt most olyan újdonságok megjelenésére gondolok, melyek megvalósulhatnak a következő években és akár jelentősen javíthat az életminőségen.

2021. febr. 2. 16:19
1 2 3
 11/26 anonim ***** válasza:
0%

Letervezik cserélni a kp-t egy csomo orszagban 2023-ra (svedo, finno, uj, etc) kriptovalutara, de nem am a jofajtara...


0 kp, 0 maganugy, minden lekovetheto es ellenorizheto....



Szerencsere (es remelhetoleg igy is marad) ez Magyarorszagot egyenlore nem fenyegeti.


Szep kis orwelli disztopianak nezunk elebe...



Mert tudod: "Egy krizist se hagyjal veszni" 🙃

2021. febr. 3. 03:50
Hasznos számodra ez a válasz?
 12/26 Wadmalac ***** válasza:
93%

Áttörés kutatásban, felfedezésben mindig várható.


De hogy az 4-5 éven belül úgy általában az életünket is megváltoztassa, hát az már igencsak ritka.


Még ha hatalmas áttörés is, mire globálisan javít az életünkön, az általában jóval több, mint 4-5 év.


Bizonyára így lesz ez mondjuk a fúziós energiával is. Ha sikerül is, később fog globálisan elérhetővé válni a jótékony eredménye, mint a friss Xiaomi szabadalomnak a rugalmas, teló hátlapra átcsúsztatható kijelzőről. Azt valószínűleg kézbe vehetjük 4-5 éven belül.

Csak szerintem kicsit a fúziónak több haszna lesz.

2021. febr. 3. 10:56
Hasznos számodra ez a válasz?
 13/26 anonim ***** válasza:
100%

"Még ha hatalmas áttörés is, mire globálisan javít az életünkön, az általában jóval több, mint 4-5 év."


Gyakorlatilag nincs olyan technológiai áttörés, ami globálisan hatott volna mindenkire - amazonasi esőerdőkben, afrikában, az indonéz szigetvilágban még mindig élnek kőkorszaki körülmények között emberek.


Viszont a fejlett nyugati világban egy-egy technológiai ugrás, ami teljesen megváltoztatja az életünket, simán elterjed 4-5 év alatt.

Nem kell már az ilyesmihez 50 meg 100 év, mint régen, nem csak a fejlődés, hanem a terjedés üteme is felgyorsult nagyon.


Csak két példa: okostelefon, social media(elsősorban a facebook).

2021. febr. 3. 11:25
Hasznos számodra ez a válasz?
 14/26 Wadmalac ***** válasza:
100%

#13:

Én sem 100 évekre gondolok, inkább 10-20-30, az adott fejlődési téma terjedésének anyagi szükségletei miatt.

Persze, egy netes szoftver vagy egy tömeggyártott eszköz gyorsabb lehet.

Én speciel a szociális médiát nem feltétlenül minősítem történelmi áttörésnek.

Az okostelefonok megjelenése és elterjedése valóban 4-5 évesnek nevezhető, de istenigazából a lehetőség valódi kihasználtsága inkább tizenéves időtartam volt, lévén az okostelók igazi értékének kiszolgáló háttere (appok, stream szolgáltatások, mobiloptimalizált egyéb online tartalom stb.) azért lassabban épült ki.


Említettem a fúziót. Az első 1 feletti Q-t produkáló teszterőművet valószínűleg szintén inkább 20-30 éves ciklusban fogja követni a globális elterjedés, lévén a beruházási és technológiai szükséglete elég nagy.


Ha mondjuk felfedeznénk, kitalálnánk egy mainál sokkal jobb űrhajó hajtást (éppen most van egy tokamak jellegű mágneses teres plazmahajtómű koncepció, ami áttörést hozhat, lévén minimum tízszeres a tolóerő-képessége az elektromos plazmahajtásokhoz képest), mire attól az űrkutatás forradalmasodik, az is minimum tíz év.

Szintén beruházás és technológiai háttér korlátok miatt, plusz a szokásos kísérleti, iterációs idő az elmélet és gyakorlati alkalmazhatóság közt.


Az biztos, hogy az új technológiák terjedése sokkal gyorsabb, mint a múlt századokban. De a gyors információ-terjedés nem minden.

2021. febr. 3. 11:45
Hasznos számodra ez a válasz?
 15/26 anonim ***** válasza:

"Én speciel a szociális médiát nem feltétlenül minősítem történelmi áttörésnek."


Pedig az. Megváltoztatta az életünk szinte minden aspektusát.

2021. febr. 3. 12:20
Hasznos számodra ez a válasz?
 16/26 anonim ***** válasza:
100%

Amúgy részben igazad van, de egy fúziós erőmű azért terjed majd el lassan, mert egyszerűen baromi sok idő felépíteni egy erőművet.

Atomerőmű építés is egy 10-15 éves project.


És egyébként a véleményem szerint az életünkre nem is lesz különösebben nagy hatással.

Mert mit érzékel belőle az átlagpolgár?

K-rva olcsó lesz az áram, kb. ennyi, dehát ma sem tesz ki jelentős szeletet az átlagember kiadásaiból a villanyszámla.


Űrhajó-hajtásban az áttörés szintén ilyen; téged, vagy engem szinte semmilyen formában nem fog érinteni, lévén nem valószínű, hogy a felszíni közlekedésben hasznát lehet majd venni.


Azok a technológiai áttörések, amik az átlagemberek életét nagy mértékben megváltoztathatják, azok például a orvosi kutatások.

Vagy hogy ilyen (egyelőre) nagyon scifi vonalra menjünk, pl. a testbe ültethető technológia - ami erősebbé, gyorsabbá tehet, javíthatja az érzékelést, memóriát.

Itt csakis a fejlesztés tart sok ideig, pl. az Elon Musk-féle aggyal integrált chip, de ha egyszer az megvan, akkor baromi olcsón tömeggyártható.

Vagy ehhez kapcsolódoan pl. a virtuális valóság - kifejleszteni nem egyszerű, de olcsón tömeggyártani és elterjeszteni már egyszerű.


Vagy a nanotechnológia - nanorobotok, amik elpusztíthatják a rákos sejteket - kifejleszteni sok idő és meló, de utána olcsón tömeggyártani és elterjeszteni már egyszerű.


Vagy a robotika - szintetikus izmokkal vezérelt, szinte teljesen emberszerű androidok kifejlesztése nehéz és sok idő - de ha megvan az áttörés, utána olcsón tömeggyártani és elterjeszteni már egyszerű.

2021. febr. 3. 12:34
Hasznos számodra ez a válasz?
 17/26 Wadmalac ***** válasza:

"Pedig az. Megváltoztatta az életünk szinte minden aspektusát."

Egyértelműen pozitívan? :)


"K-rva olcsó lesz az áram, kb. ennyi, dehát ma sem tesz ki jelentős szeletet az átlagember kiadásaiból a villanyszámla."


Nem "ennyi".

Mert az ipart, a közlekedést éppen ez fogja ezer módon radikálisan megváltoztatni és az mind az életünket is befolyásolja.


"Űrhajó-hajtásban az áttörés szintén ilyen; téged, vagy engem szinte semmilyen formában nem fog érinteni"


10-30 éven belül nem.

De utána már igen.

Munkahelyek a Marson pl.


"Azok a technológiai áttörések, amik az átlagemberek életét nagy mértékben megváltoztathatják, azok például a orvosi kutatások."

Jogos felvetés. De a szokásos eljárás-bevezetések ott is inkább évtizedes átfutásúak.


"Itt csakis a fejlesztés tart sok ideig"

Többek közt pont arról beszéltem, amíg az elméleti alapokból "késztermék" lesz. Általában évtizedek, ha nagy lépés.

2021. febr. 3. 12:53
Hasznos számodra ez a válasz?
 18/26 anonim ***** válasza:

"Egyértelműen pozitívan? :)"


Hát azt nem tudom, nem is hiszem, hogy lenne objektív nézőpont, ami alapján

egyértelműen meg lehet ezt ítélni.


"Nem "ennyi".

Mert az ipart, a közlekedést éppen ez fogja ezer módon radikálisan megváltoztatni és az mind az életünket is befolyásolja."


Nem látom be, hogy min változtatna azon kívül, hogy olcsó lesz áram, és azon keresztül minden.


"10-30 éven belül nem.

De utána már igen.

Munkahelyek a Marson pl."


Ez szerintem nem hogy 10-30 éven belül, de soha nem fog megvalósulni.

A Marson soha nem fog néhány tudósnál és technikusnál több ember tartózkodni.

Annyira extrémek a körülmények, a hőingás, a nyomás, a gravitáció, hogy az átlagember nem fogja, főleg nem is akarja ezt elviselni.

Sarki expedícióra se járnak tömegesen emberek, csak néhány nagyon elhivatott és nagyon kemény fából faragott őrült, pedig jóval barátságosabb hely, mint a Mars felszíne.


"Jogos felvetés. De a szokásos eljárás-bevezetések ott is inkább évtizedes átfutásúak."

Mondjuk a COVID épp arra világított rá, hogy feleslegesen hosszúak ezek a procedúrák - sokkal kevesebb idő alatt is végig lehet ezt vinni.


Meg például ez az Elon Musk-féle agychip nem a klasszikus értelemben vett orvosi cucc, tehát nem gyógyszer.

Ezért aztán aki akarja, az önként, a kockázatot saját maga vállalva berakatja.


Egy piercing-et vagy tetováló festéket se vizsgálgatnak 10 évig - te vállalod a kockázatot, hogy esetleg allergiás is lehetsz rá.


Egyébként szerintem a hagyományos értelemben vett kormányok, hatóságok súlya komolyan csökkenni fog a közeljövőben.

A magánkézben lévő hightech vállalatok egyre nagyobb hatalomra és súlyra tesznek szert - el fogják tudni érni, hogy cuccaikat minél hamarabb forgalomba hozhassák, és terjeszthessék.

Tipikusan olyan szereplői lesznek ők világnak hamarosan, mint manapság a nagy pénzintézetek - too big to fail. Túl nagyok lesznek ahhoz, és túl nagy szeletét birtokolják majd a gazdasági folyamatoknak, hogy a kormány megpróbálja érdemben szabályozni őket.

2021. febr. 3. 15:47
Hasznos számodra ez a válasz?
 19/26 anonim ***** válasza:

hát.......nem tudom , az a véleményem ,hogy az emberiség szürkeállománya sokkal többre képes, már rég nem itt kellene tartanunk,

csak hát nem jó irányba engedik a fejlődést és akik finanszíroznak

szűk-látókörűek és a saját érdekeik szerint irányítják a fejlődést, egyáltalán nem a köz érdekében fejlesztenek.

2021. febr. 3. 15:52
Hasznos számodra ez a válasz?
 20/26 Wadmalac ***** válasza:

"Nem látom be, hogy min változtatna azon kívül, hogy olcsó lesz áram, és azon keresztül minden."


Az azt jelenti, minden felpöröghet, aminek ma akadálya az energiaigény.

Nagyságrendekkel lesz csökkenthető a károsanyag-emissziónk.


"A Marson soha nem fog néhány tudósnál és technikusnál több ember tartózkodni."

Ebben nem értünk egyet.

"Sarki expedícióra se járnak tömegesen emberek"

Hát mondjuk mert nem is szabad. Extrém módon környezetvédelmi terület, a szükséges infrastruktúra kiépítése is tilos ehhez.

Ja és egyetlen állam sem foglalhat rajta magának birtokot, a maximum kábé az a pár bunker vagy konténer, amiben pár tudós csücsül.


Meg különben is, minek?


A Mars meg igencsak nagy hely, sok lehetőséggel.


A 10-30 év valószínűleg tényleg csak pár állandó kis bázishoz elég. De utána exponenciálisan felfuthat a dolog.


"jóval barátságosabb hely, mint a Mars felszíne"

Bizonyos szempontokból igen. Hőmérsékletre kicsit jobb, van levegő, nincs olyan sugárzás.

De Marson sem feltétlenül a felszínen kell építkezni.


"Mondjuk a COVID épp arra világított rá, hogy feleslegesen hosszúak ezek a procedúrák"

Nos, vakcinákra még igaz is lehet, hogy túlzottan óvatos a tesztelés.

De azért pl. gyógyszereknél nem vetném el, ott sokkal nagyobb az esély a hosszútávú mellékhatásokra.


Neuralink: persze, önkéntes tesztként gyorsan be leeht rakatni a ... mit?

Hát nincs nagyon mit. Igen, nemsokára indulnak az első emberes tesztek, azzal a szinttel, ami van ma, az meg nem sokkal több, mint oda-vissza egy-két gombnyomásnyi interakció.

Ahhoz, hogy ez több legyen, mint az amúgy már létező, Parkinson-kórra és epilepsziára tesztfázisban hatásos egyelektródás agyi "pacemakerek", még bizony évtizedek kellenek.


"a hagyományos értelemben vett kormányok, hatóságok súlya komolyan csökkenni fog a közeljövőben.

A magánkézben lévő hightech vállalatok egyre nagyobb hatalomra és súlyra tesznek szert"


Abszolút egyetértek.

2021. febr. 4. 07:24
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3

További kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!