Milyen okokból vált az európai, fehér ember technológia és tudomány terén a legfejlettebbé annak idején, minden más rasszt megelőzve, megalapozva a mai modern világunkat? Más kontinensek népei, rasszai miért rekedtek meg legfeljebb középkori szinten?

Egyfelől ez a rasszokra bontott dolog a világ olyan mértékű leegyszerűsítése, hogy nem is igaz.

Másfelől a kínaiaktól elég sok mindent tanult meg az európai ember (is). Nem véletlenül akart oda eljutni Marco Polo is. Hatalmas tudással rendelkeztek a közép és dél amerikai népek is (nemcsak a maják és aztékok - olyan objektumokat hoztak létre, amelyről ma sem tudják, hogyan kell megvalósítani)

Ezen túl a fejlődési irányokhoz a rasszoknak lényegében semmi közük. Ez csak egy felszínes egybeesés. Az eredményt több dolog egybeesése okozza.

Az első fejlettebb nép a közelkeleten alakult ki, elsősorban a kedvező földrajzi, időjárási adottságok révén. Tekinthető ez az emberiség bölcsőjének is. A kulturális hatás később áttevődött a Földközi tenger medencéjébe (egyiptomi, görög, római kultúra), majd innen (a közelsége miatt) Európa. A fejlődést az adott korban lehetséges intézményrendszer adta lehetőségek teremtik meg, mert ez meghatározza a tömegek lehetőségeit, viselkedését, magatartását, az pedig erősen kihat a kevés ember által művelt tudományok lehetőségeire.

Az egyiptomi kultúrában a kedvező földrajzi adottságok révén még a kor lehetőségei szerint is az emberek egy része foglalkozhatott a megélhetés biztosításán túl egyéb dolgokkal is, így jöhetett létre egy erősen központosított, irányított rendszer, amely másokhoz képest optimálisan tudta szervezni az egyéb tevékenységeket (építés, utak, műszaki rendszerek), ugyanakkor kellően nyitott volt, ezáltal befogadta az érdeklődőket (mindig ezek hoznak újszellemet, ezáltal új lehetőségeket).

A korai görög-hellén kultúra hamar kapcsolatba került ezekkel, így a kétféle szemléletmód, gondolkodásrendszer újabb inspirációt kapott. A görögség elsősorban az építészet, művészetek és a gondolkodás terén ért el kimagaslót, ezt rendszerezte a szigorú itáliai szemlélet, amelynek köszönheti a világ többek között a jogrendszer (és ezáltal az emberek közötti kapcsolatok szervezésének) normáit, ami újabb löketet adott a fejlődésnek.

Ezen rendszerek fő működési módja (az akkori világé is) a hódítás által történő fejlődés. Csakhogy a körülményes közlekedési lehetőségek révén lokálisan mindig új eredmények keletkeztek, és az eldöntötte az egyes kultúrák közötti erőviszonyokat is (elsősorban a szervezettség tekintetében volt ez fontos).

A következő és máig ható változást a korai középkorban megjelenő számos járvány okozta hatalmas munkaerőhiány okozta. A járványokra az elszigetelt közösségek eltérően reagáltak, a későbbi munkaerőhiány okozta éhínségekre még inkább. Ekkor jött létre az úgynevezett nyugat és kelet közötti különbség. A probléma mindenütt azonos volt, ám nyugaton erre az élelmet termelő réteg (parasztok, iparosok) támogatása, ösztönzése, nagyobb szabadsága volt a válasz. Az uralkodó osztály ettől remélt több eredményt. Keleten viszont a központosítás, megszorítások, ellenőrzések és kényszer segítségével reméltek többet. Ezzel viszont létrejött két szemlélet, ha egyszerűen (és persze nem túl szabatosan) akarjuk jellemezni, nyugaton egy, a szabadságot igénylő, szabadon gondolkodó, mindent kipróbálni akaró szemlélet alakult ki. Keleten a szolgalelkűség, ügyeskedés és félelem lett a meghatározó szemlélet. Mindkettőnek voltak árnyoldalai és előnyei, de a nyugatinak sokkal több. Természetesen ettől még mindenütt keletkeztek gazemberek és zsenik, csak ezek lehetőségei voltak nagyon eltérők, ez hozza azt a látszatot, mintha egyes rasszok többek vagy kevesebbek lennének.

A fejlődő világ nem tudott meglenni vallás nélkül sem. A kezdeti természeti istenségekről alkotott szemlélet fokozatosan finomodott, és egyre jobban kihatott a fejlődésre. A kereszténység a kezdetekben mérhetetlenül megosztott, elnyomó szemléletet sugárzott, nem véletlen Európában a "sötét középkor" elnevezés. A fejlődéssel - bármennyire is jelentős maradt - csökkent a vallás szerepe az államiságban, ezért utána már e területeken az időközben létrejövő intézményrendszer határozta meg a lehetőségeket. Az ókori birodalmak bukása után létrejövő iszlám erős központosítást hozott, a kereszténységnél lényegesen nagyobb fontosságot tulajdonított az emberekre való hatásnak (akár erőszakkal), ez pedig csökkentette a fejlődés ütemét (itt fontos megjegyezni, a kezdeti időkben az iszlám tudomány adta a fejlődés fő motorját, ehhez legyen elég annyi, a világ ma arab számokkal dolgozik, ők adták abban a korban a fejlődést meghatározó csillagászat alapjait is).

A kelet nehéz elérhetősége és bezárkózása folytán külön fejlődött, az elszigeteltség nem használt neki. Amerikában a déli (maja és azték) vallások szemlélete megpecsételte sorsukat, mivel a hódító spanyolokat az eljövendő messiásként köszöntötték (persze ők minden voltak, csak messiás nem - de azt érdemes például itt megemlíteni, azt a földrengésbiztos építési technikát a mai modern kor sem képes produkálni, de még csak utánozni se). Északon viszont a zord körülmények az élet fenntartásához az emberi kapacitás majdnem egészét követelték, nem maradt erő és idő a technikai fejlődésre. Afrikában ellenkezőleg, nem volt szükséges fejleszteni, hiszen minden készen állt, csak "le kellett szakítani". A fejlődéshez motiváció is kell.

Ami a rasszok közötti eltérést illeti, egyfelől az ember emlékező lény, ezért mentálisan lassan változik. Másfelől a közlekedés fejlődésével a kapcsolatok lényegesen sűrűbbé váltak, és számtalan tudományos kísérlet bizonyította, ugyanazt a teljesítményt bármely nép képes megvalósítani, ha a feltételek adottak. Mindenütt ugyanannyi sűrűséggel születnek a fejlődést megalapozó zsenik, csak éppen egyes helyeken ők hatalmas előnyt kapnak, hogy képességeiket az emberiség javára működtessék, másutt pedig elsikkadnak. És ebben - bizonyított módon - az intézmények szerkezete a meghatározó, mert az alakítja a társadalom szemléletét, az pedig a képesség tiszteletét és segítését vagy éppen földbe döngölését. És ez mindent eldönt.

Nem tudom milyen technológiai fejlődést vársz olyan rassztól, aki hagyta magát rabszolgasítani. A Capueira harcművészet a rabszolgák találták ki, ez egy táncnak álcázott rúgásra épülő igencsak fura harcos mozdulatok. Nekik nem volt idejűk gőzgépen filozófálni, mert nem volt szükség rá.

Ahogy az európai papoknak sem volt szükségük önvédelemre, de pl kínában halomra ölték a szerzetes papokat és szükség volt az önvédelmi eszközök kifejlesztésére. Nem véletlenül egy templom körül épült a saholin kung fu stilus.

"Nem tudom milyen technológiai fejlődést vársz olyan rassztól, aki hagyta magát rabszolgasítani."

Mint például az europidok, akiket a törökök, tatárok, észak-afrikai arabok milliószámra hurcoltak el rabszolgának?