A munkavédelem tárgykörébe milyen nagyságrendben kerültek szabványok Magyarországon kiadásra? 10-es?, 100-as, több százas, ezres, vagy még nagyobb nagyságrendben?

A munkavédelemről és minden hasonlóról elsőként az alkotmány rendelkezik. Nagyjából annyit, hogy törvény alkotandó rá. A törvényáltalános irányelveket fogalmaz meg, néhány speciális esetben külön részletezve, de alapvetően konkrét munkahely hatáskörébe utalja a részletes tárgyalását.

Ez egyes esetekben pár formális sor, de veszélyem munkakörökre hosszas részletezés tér ki.

Az általad keresett hivatkozás a kívánt formában nem létezik. Keresd meg például a Paksi Erőmű munkavédelmi osztályát, ahol nagyon sok oldalon tárgyalják az egyes munkaköröket és munkafolyamatokat. Természetesen nem fogsz tudni betekinteni, mert külső embernek semmi köze hozzá. Ez nagyjából más cégekre is igaz. De egyes egyetemi szakirányokon lehet ilyen részképzést kapni.

A munkavédelem és a szabványok, hát az nem egyértelmű kapcsolat, mert van, ahol szabványban vannak a munkavédelmi ismeretek, van, ahol meg rendeletben. És még ráadásul van, ahol "megfordítva", például a villamos munkákat szabvány szabályozza, de egy részüknél meg egy rendeletre utal.

De nincsenek már ilyen gyűjtések, valóban, bár régen sem annyira voltak, mert volt az Általános Balesetelhárító és Egészségvédő Óvórendszabály és akkor is voltak a szakterületeknek külön szabályzatai. Igaz, hogy annak a függelékében fel voltak sorolva az érvényes szakági rendszabályok.

Mondjuk azt kétlem, hogy Pakson ismernék azt, hogy elszabadult nagytestű állatok megfékezésének létszámszükséglete mennyi, és milyen feltételekkel és képzéssel rendelkező személy végezheti. :)

Ahogy az előttem író (1. és 2. ha esetleg közbe valaki még válaszolna). A munkavédelmet alapvetően nem szabványok rögzítik, hanem jogszabályok. Ugyanis a szabványok betartása nem kötelező (kivéve ha...; és ezt sem úgy kell érteni, hogy bárki bármit csinálhat, a szabványtól eltérésnek is vannak következményei, de ez nem ehhez a kérdéshez tartozik). Régebben (értsd. EU csatlakozás előtt, illetve inkább még a rendszerváltás előtt) egészen más volt a szabványok helyzete (pl. akkor voltak kötelező szabványok). Amikor volt a rendszerváltás majd az EU csatlakozás az egész megkavarodott. Általában az összes szabvány "önkéntessé vált" (kivéve ha...), ami meg nagyon "kötelező kellett, hogy legyen" jogszabályba került át. Ekkor alakultak ki "lukak", mert egyszerűen nem lett minden átemelve, ez szép lassan derül ki, és ezek még napjainkban is kerülnek át, esetleg már régen hatályon kívül helyezett szabványokból.

A jogszabályok gyakorlatilag az alaptörvénytől (alkotmány) hierarchikus rendszert alkotnak. A munkavédelem alapvetően az alkotmánytól kezdődően rengeteg szintű jogszabályban van megfogalmazva (az egész alapja az 1993. évi XCIII tv. a munkavédelemről, szintén fontos az 1581/2016 Korm. határozat és ezen kívül még több száz jogszabályi hely).

Maradtak még szabványokban is munkavédelem tárgyú rendelkezések (pl. MSZ 1585 bár nagy része annak is hatályon kívül lett helyezve), ezeknél egyenként meg kell nézni, hogy azok "kötelező szabványok"-e vagy sem.

Utána van egy olyan része a dolognak, hogy egy jogszabály hivatkozik egy szabványra, a jogszabály nevesít valamit (tipikusan a PPE-k ilyenek) ami kötelező, de a részletszabályok már szabványokban vannak, így ezek a szabványok jogszabály által kötelezőek lettek.

Kiindulásnak az njt.hu-t (jogszabálykereső) javaslom, hogy kezd ott, és írd be a "munkavédelem" kereső szót, és nézegesd, hogy melyik ágazat érdekel. Nekem azt írja 310 találat. Ez azt jelenti, hogy olyan jogszabály aminek a szövegében, címében szerepel a munkavédelem szó (és hatályos) 310 db.van. Ha a teljes (nem hatályos anyagot is nézzük) akkor a találatok számára annyit ír több mint 10 000. És ez nem találja meg a ragozott alakokat (pl. munkavédelmi), illetve azokat amelyek a munkavédelem tárgykörébe eső kifejezést tartalmaznak (pl. védőeszköz).

Továbbá vannak olyan szabványok(jogszabályok) amelyek nem közvetlenül a munkavédelemmel foglalkoznak, de áttételesen igen. Pl. mert egy munakvédelmi "elv" gyakorlatba ültetéséről van szó (pl. ilyennek tekinthető az MSZ EN 404). Illetve eleve a tervezési irányelvek (ezek kötelezőek) előírják, hogy bármit tervezünk annak a biztonságos (akadálymentes) használatra alkalmasnak kell lennie (itt biztonság alatt általánosan, kiemelten a tűz-, baleset-, egészség-, környezet-, és természetvédelem szempontjait kell érteni, és ebbe mint látható a munakvédelem mint szempontrendszer megjelenik).

"MSZ 1585 bár nagy része annak is hatályon kívül lett helyezve"

Melyik nagy része?