Bocsi, ha rossz kategória, de nincs külön régészet. Amennyire tudom, a középkorban minden nagyobb város fallal volt körülvéve. Nem a különálló várakra gondolok, hanem a város falakra. Nem fél méteres sáncok voltak ezek, de hová tűntek mostanra? Oké, hogy sokat lebontottak, útban volt, elhordták a házakhoz, stb, de az összeset?! Várak, vár romok vannak, de város fal maradványokról egy szó sem esik, nem tudok ilyenekeől sehol.
Azért jó pár magyar városban, ahol volt városfal legalább egyes rövid szakaszok megmaradtak.
Győriként nyilván a győri példát tudom legkönnyebben említeni, ahol a Káptalandombnál maradt fenn a leglátványosabban a fal(meg még pár egyéb kisebb szakasz). De Sopronban is van látványosabb fal maradvány.
És igen, ahogy te is sejted, a falak nagy részét egész egyszerűen elbontották, mikor már nem volt hasznuk, viszont gátolták a város fejlődését, közlekedését.
2021. jún. 14. 13:24
Hasznos számodra ez a válasz?
2/7 anonim válasza:
Nem lehet, hogy elhordták a parasztok később a saját házaik építéséhez?
2021. jún. 14. 13:52
Hasznos számodra ez a válasz?
3/7 anonim válasza:
Számos középkori európai városban a 19. sz. folyamán egyszerűen elbontották a városfalakat. Régimódinak gondolták, (haszna már valóban nem volt) sokkal divatosabb volt széles körutakat, sugárutakat építeni.
És azért jól mondod, nem vitték el mindet. Pesten is vannak városfal-maradványok, illetve számos nyugati nagyvárosban, méginkább kisvárosokban.
Az utóbbira a legtöbb a francia Caracassone kisvárost adja ki (tényleg olyan, mintha megállt volna az idő), de azért láthatod, hogy máshol is vannak.
Ha komplett falak nem is, de azért tornyok, kapuk a legtöbb becsületes itáliai vagy német középkori múltú tekintélyesebb városban van.
2021. jún. 14. 13:56
Hasznos számodra ez a válasz?
4/7 anonim válasza:
Elbontották őket. Magyarországon amúgy sem volt sok településnek városfala, legjobban Pécsnek maradt meg.
A győri vár pedig egy újkori végvár volt, szóval az nem városfal.
2021. jún. 14. 16:25
Hasznos számodra ez a válasz?
5/7 anonim válasza:
Székesfehérváron is lebontották nagy részét 1800 körül és még azután is, elvitték építőanyagnak, mint ahogyan az addigra már romos középkori bazilika falait is. De a helyén álló házak alapjai alatt, pincékben, utcák alatt most is megvannak a fal alapjai (sok gond is van belőle, hogy egyes házak félig a várfalra, félig a mocsaras várárokra épültek, újabban erre még rájátszik a csőtörések miatti barlangosodás és a buszok, teherautók forgalma miatti rázkódás is). Két szakasza szépen megvan eredeti közeli állapotában a Várfal parknál és a Prohászka ligetnél közterületen, de házak udvarain is vannak felszíni részletek. Továbbá, Varkocs György várkapitány szobrának posztamense az ott elbontott várfal köveiből épült.
2021. jún. 14. 16:44
Hasznos számodra ez a válasz?
6/7 anonim válasza:
Régészetileg kész szerencse, hogy utóbbi évtizedekig nem értelmezték bontáskor olyan mereven a rekultiváció fogalmát. Ha kétszáz éve is szigorúan ki kellett volna termelni a sittet a felszín alól is, ma legfeljebb feljegyzésekből és a bolygatott talajrétegek jelenlétéből következtethetnénk az egykori várfalakra.
2021. jún. 14. 16:49
Hasznos számodra ez a válasz?
7/7 anonim válasza:
5. válaszadó voltam. Az még ide tartozik, hogy ezen maradványok szerkezetileg már nagyrészt nem középkoriak, amire a kérdés vonatkozott, jóval inkább török koriak, de még utánuk is erre alapoztak védelmet, és fejlesztgették, javítgatták.
Az "igazi" eredeti Fehérvár mint vár a mai köztudatban élő későbbi várfalnál jóval kisebb területű volt, nagy része a mai székesegyház dombján terült el.
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!