Mélyműveléses szénbányászatban ezek az egységek pontosan mire szolgáltak?

Na kezdetnek csak pár dolog, aztán holnap délután ígérem minden egyéb kérdést részletesen kifejtek ami felmerül.

Konyhanyelven írom le ha nem gond.

Az akna lényegében egy függőleges tengelyű üreg.

A lejtős akna vagy lejtakna egy vízszintestől olyan szögben eltérő üreg amin még lehetséges a közlekedés és a szállítás gépjárművekkel vagy szállító szalaggal.

A táró és altáró azok lényegében a főfeltáró bányatérség alagútjai. Ezek közel vízszintesek és ezek azok amik az aknákból ágaznak ki. Ezekkel az alagutakkal "támadják" meg az ásványkincset.

Lent a feltárt bányatérségben megtörténik a jövesztés, és a jövesztett szén a jövesztő berendezéssel együtt működő, a pajzs alatti láncos vonszoló nevű eszközre hullott. Ez a láncos vonszoló hozta ki a frontról a haszonanyagot, és a végén megtörtént a gumihevederes szállító szalagra a feladás. Ez a heveder hozta ki a bányából a lejtősaknákon keresztül a termelvényt.

Lehet függőlegesen is szállítani de az nem túl gazdaságos ezért jobban megéri a lejtős akna és a heveder.

Ahol bementek a bányászok ott lehetett szállítani is. Sőt voltak olyan légaknák ahol volt személy és termelvény szállítás is.

Ez most csak egy példa, lehetett eltérő, kombinált technológiákat használni mind jövesztés mind szállítás terén.

Az aknákon és tárókon velük pedig funkciójuk alapján vannak a csoportosítasok. Vízakna, beszálló akna, légakna (behúzó és kihúzó), tömedékakna, altáró, feltáró, stb.

Írd le, hogy egészen pontosan mi érdekel és szépen kifejtek neked mindent.

Maga a Reimann-altáró durván 6,5-7 km hosszú. A 38 km a teljes bányavasúti rendszer hossza volt ami onnan indult.

Most nem kötekedni akartam csak helyesbítettem, mert 38 km-es altárót építeni pazarlás lenne.(Persze van amikor indokolt, példának okáért amikor a domborzat miatt 3+ km mély akna kellene, stb). De ha a domborzat nem befolyásolja számottevően akkor olcsóbb 20 km-re egy újabb aknát csinálni.

Ezzel a részével külön foglalkozik a bányaművelés, az optimális üregnyitási helyekről.

(Olyan is lehet, hogy a függőleges üregnyitás nem lehetséges, vagy csak költségesen. Van az üregnyitás előtti primer, és az utána lévő szekunder kőzetfeszültség. Bizonyos szélsőséges esetekben a kőzet nem rugalmas hanem képlékeny állapotot vesz fel aknanyitás után. Ezt ne úgy képzeld el, hogy szó szerint folyik, hanem, hogy maradandó alakváltozást szenved. Nem tér vissza az eredeti állapotába mint a rugalmas kőzetkörnyezet. Nagyon drága és veszélyes így a vágatbiztosítás.)

Igen az aknákkal kezdték a bányanyitást. (Lehet lejtősaknával is természetesen.) A fő dolog az az, hogy egyszerre két aknát mélyítenek az áthúzó szellőztetés miatt. Valamint a menekülési utak miatt. Az uránbányában egy ideig pl. az 5 bányaüzemből kettőnek közös légaknája is volt. Lejtősakna is lehet légakna. Stb stb stb. Sok a kombináció.

Az emberélet a legfontosabb szempont minden mást megelőzve!!

A függőleges aknák felett ha még megvannak a régi beton és/vagy vas építmények azok voltak az aknatornyok. Azokban működött a szállító berendezés, a kas.

Ez nagyjából hasonló elven működik mint egy lift (valójában vitla) csak nincs benne vezető sín hanem szabadon lóg. Izgi. 😅

Ezt nagyjából úgy képzeld el mint egy bazi nagy "vödröt". Személyszállítás is történt kassal. Jómagam is szálltam már alá kasban, én személy szerint élveztem.

Bocsi ha nyakatekert lett és csapongtam ide-oda csak épp dolgozom egy bányában. 😅 Most külszínen vagyok nem mélyben.