Az egyház miért üldözte régen a tudósokat?

De nem gondolja senki azt, hogy TUDÓSOKKAL vitatkozott!

Tehát ez NEM egy közkeletű tévedés!

Az egyháznak és a vallásnak nem csak tudományos vagy hatalmi szerepe van. Isten nem létezését nem lehet kimondani, csak azt, hogy nem bizonyítható a léte.

A vallásnak és az egyháznak nagy szerepe van a társadalmi együttélében, és az emberi lelki folyamatok müködésében is. Az hogy voltak a történelem folyamán eltévelyedések, és egy bizonyos idöszakban nagy szerepe volt a hatalmi tényezönek, nem semmisíti meg a dolog létjogosultságát. Rengeteg olyan dolgot képviselnek ma is, amit semmi más. A Biblia tanításaira is szükség van, azzal a kikötéssel, hogy nem lehet minden benne leírt dolgot szó szerint értelmezni.

Az egyház nem a tudósokat üldözte, hanem azokat, akiknek más elképzelésük volt a világ működéséről, mint nekik. Ilyen bárki lehetett, csak egy parasztot vagy polgárt általában simán le lehetett győzni érvekkel, aztán a következő szentmisén nyilvánosan feloldozták. Igazán veszélyesek a szerzetesek és a papok voltak, akiket nem lehetett olyan könnyen legyőzni, ezért maradt a máglya, mint végső fegyver. A tudományt pedig a középkorban leginkább papok, szerzetesek művelték.

A nemesek ellen pedig lehetett keresztes hadjáratot is hirdetni, ha eretnekekké váltak.

"Mi dönti el hogy melyik elem távolodik?"

Egy 2 elemes inerciarendszerben szubjektíven ki lehet mondani az egyik elemröl, hogy az a fix, és a másik távolodik töle. Azt az adott vizsgálat tárgya dönti el, hogy melyiket tekintjük fixnek. Belsö megfigyelöként általában a megfigyelö az az elem, amit viszonyítási alapnak tekintünk. Ha nincs ilyen kikötés, akkor egyformán távolodnak egymástól.

Példával élve a kérdés feltevésének módja dönti el:

Egy pontból indul el két autó két különbözö irányban, az egyik x, a másik y sebességgel.

1. eset: Milyen gyorsan távolodnak egymástól? - ebben az esetben nincs megadva a viszonyítási alap, itt mindkettöt egyenértékünek tekintjük. A két, eltérö idöpontban mért távolság különbsége adja meg a választ, kizárólag a képzeletbeli koordináták KÜLÖNBSÉGE lényeges, függetlenül a koordináta rendszerbeli helyzetüktöl.

2. eset: Milyen gyorsan távolodik A jármü B jármütöl? - ebben az esetben B jármü van megadva viszonyítási alapnak, B jármü lesz a képzeletbeli koordináta rendszerünk közepe, amit állandónak tekintünk, és A jármü ehhez viszonyított koordinátái változnak.

Mindkét esetben mindkét jármü távolodik egymástól, mivel ha A távolodik B-töl akkor B is távolodik A-tól, de ha B-t tekintjük viszonyítási alapnak, akkor B-t tekinthetjük fix pontnak, és akkor A távolodik. Értelmezés kérdése, nincs rá meghatározott abszolút fizikai törvény. Mindíg az adott kérdés dönti el.

"hogyha a gravitáció térgörbület, akkor miért nem esik a tégla a fejedre ha madzag tartja és miért ha elvágom "

Kevered a szezont a fazonnal. Az, hogy a gravitáció térgörbület, az egy fizikai fogalom. Az hogy egy test akadályozva van a mozgásában vagy sem ettöl teljesen független. Attól, hogy madzag tartja a téglát ugyanúgy hat rá a gravitáció ill. mozgásával ugyanúgy követné a térgörbületet, de a madzaggal egy gravitációt kiegyenlítö, egyenlö nagyságú elleneröt fejtünk ki rá, ami megakadályozza a két test (a fej és a tégla) találkozását. Egyszerü erö-ellenerö kérdése. A madzag szakítószilárdságának nevezett erö erösebb a gravitációnál, ahova a madzagot kötötted az a pont is egy nagyobb ellenerö hatására nem engedelmeskedik a gravitációnak. Ha azonban még egy téglát hozzátéve a gravitációs erö összeadódva nagyobb lesz mint a madzag szakítószilárdsága (ellenerö, a madzagon belüli erös/elektromágneses kölcsönhatás), akkor a madzag elszakad, és a tégla a fejedre esik. Ha elvágod a madzagot megszünik az ellenerö.

A fizika nem úgy néz ki, hogy mindentöl függetlenül kiválasztunk valamit, eltekintünk a többi dologtól, amik részt vesznek még az adott kérdésben, és azoktól függetlenül vizsgáljuk a kiválasztottat. Bizony MINDEN oda tartozó dolgot EGYÜTT kell vizsgálni, minden részt számításba kell venni.

*

A térgörbület csak a testek mozgásának lehetséges irányát adja meg, a rá ható eröket nem az határozza meg. Gravitációs vonzás esetén ezért a tömeg felelös, ezért van az, hogy nagy sebesség esetén, mivel a vonzott test mozgási energiája nagyobb mint a gravitációs "erö", tehát térgörbület esetén nagyobb a centrifugális erö mint a térgörbület által létrejövö centripetális erö, a vonzott test ellenáll a térgörbület hatásának.