Az amerikai őslakosok vérvonalában megállapítható valamilyen ős ázsiai nép?

Igen. Ázsia keleti részéről több helyről is kimutatták a származásukat.

"A legtöbb amerikai csoport két ősi leszármazási vonalból származik, amelyek Szibériában alakultak ki az utolsó jégmaximum előtt , körülbelül 36 000 és 25 000 évvel ezelőtt, a kelet-eurázsiaiból és az ókori észak-eurázsiából . Körülbelül 16 000 évvel ezelőtt elterjedtek Amerikában (kivételt képeznek a Na Dene és az eszkimó–aleut nyelvű csoportok, amelyek részben olyan szibériai populációkból származnak, amelyek később érkeztek Amerikába). [4]"

"Egy 2012-es autoszomális genetikai tanulmány szerint [24] az amerikai őslakosok legalább három fő migránshullámból származnak Kelet-Ázsiából."

"Egy 2018-as tanulmány időszámításunk előtt 11 500 éves őshonos mintákat elemzett. A genetikai bizonyítékok azt sugallják, hogy az összes amerikai őslakos végül egyetlen alapító populációtól származott, amely kezdetben körülbelül 36 000 évvel ezelőtt szakadt ki egy bazális -kelet-ázsiai eredetű populációból Délkelet-Ázsia szárazföldi részében, és ugyanabban az időben, amikor a megfelelő jomon nép kivált Basal-Keletről."

Mellékesen a Bering-szoros kizárólagosságát, vagy elsődlegességét ma már vitatják, és inkább tűnik úgy, hogy víziúton is történt benépesítés az amerikai kontinensen.

----

Amerika őslakosainak genetikai története - wiki

[link]

"Egy új tanulmány megcáfolja azt az elméletet, hogy az emberek hogyan népesítették be Észak-Amerikát

Egy új tanulmány megkérdőjelezte azt a népszerű elméletet, amely szerint az első jégkorszaki emberek, akik Észak-Amerikába vándoroltak, a Szibériát Alaszkával összekötő szárazföldi hídon érkeztek."

"Régészeti tanulmányok kimutatták, hogy az úgynevezett Clovis-kultúra által Észak-Amerika emberi gyarmatosítása több mint 13 000 évvel ezelőttre nyúlik vissza, és a legújabb régészeti bizonyítékok azt sugallják, hogy az emberek 14 700 évvel ezelőtt – sőt még több évezreddel azelőtt is – tartózkodhattak a kontinensen. A hagyományos elképzelés az volt, hogy az észak-amerikai kontinenst benépesítő első migránsok egy ősi szárazföldi hídon át érkeztek Ázsiából, miután a hatalmas Cordillerán és Laurentide jégtakarók visszahúzódtak, és egy közel 1000 mérföld hosszú átjárható folyosót hoztak létre, amely jelenleg a Sziklás-hegységtől keletre bukkant fel."

"Eske Willerslev evolúciós genetikus azonban úgy vélte, van a hagyományos elméletnek egy olyan aspektusa, amely további vizsgálatot igényel. „Senki sem nézte meg, hogy a folyosó mikor vált biológiailag életképessé” – mondja Willerslev, a Koppenhágai Egyetem GeoGenetikai Központjának igazgatója."

"A New York Times legújabb profilja szerint „Willerslev és kollégái egy sor olyan tanulmányt publikáltak, amelyek alapvetően megváltoztatták az emberi történelemről alkotott gondolkodásunkat”, és a Willerslev társszerzőjeként a Nature folyóiratban megjelent új tanulmány vezethet annak újragondolásához, hogyan érkeztek meg először a jégkorszak emberei Észak-Amerikába."

"A radiokarbon dátumok, pollen, makrofosszíliák és a tó üledékmagjaiból származó DNS vizsgálata után a kutatók azt találták, hogy a folyosó fojtópontja nem volt „biológiailag életképes” ahhoz, hogy fenntartsa az embereket a fáradságos úton egészen 12 600 évvel ezelőttig – évszázadokkal azután, hogy a voltak Észak-Amerikában. Willerslev csapata úgy találta, hogy addig a szűk keresztmetszetből hiányoztak a túléléshez szükséges alapvető szükségletek, mint például a fa tüzelőanyag, valamint a vadászok-gyűjtögetők által megélt vadállatok."

"„A lényeg az, hogy bár a fizikai folyosó már 13 000 évvel ezelőtt nyitva volt, több száz év telt el, mire lehetett használni” – mondja Willerslev. „Ez azt jelenti, hogy az első emberek, akik beléptek az Egyesült Államok, Közép- és Dél-Amerika területére, más utat jártak be. Akár azt hiszed, hogy ezek az emberek Clovis, vagy valaki más, egyszerűen nem jöhettek át a folyosón, ahogy azt sokáig állítják.

„Meggyőző bizonyítékok vannak arra vonatkozóan, hogy Clovis-t egy korábbi és valószínűleg különálló populáció előzte meg, de akárhogy is, az első ember, aki elérte Amerikát a jégkorszak idején, magát a folyosót járhatatlannak találta volna” – teszi hozzá David Meltzer, a tanulmány társszerzője. a Southern Methodist University régésze."

""Az Amerikába érkező első emberek útvonala még mindig ismeretlen, de sok bizonyíték a Csendes-óceán partjára mutat" - mondja Mikkel Winther Pedersen, a tanulmány társszerzője, Ph.D. hallgató a Koppenhágai Egyetem GeoGenetikai Központjában."

------

"Jelenlegi elméletek

A mai világban az amerikai kontinens népessége hevesen vitatott téma. A versengő elméletek bizonyítékai továbbra is megváltoztatják a történelem előtti gyökereink megértésének módját."

"Talán hallott már erről a "Clovis-First Modell" néven emlegetettről. Az elmúlt 20 évben azonban az első amerikaiak történetét körülölelő diskurzus új megvilágításba került – amely megkérdőjelezi a korábban elfogadott elméleteket, és még megrázóbb és izgalmasabb elméletekkel váltja fel azokat."

"Ezekkel az új ötletekkel újra fel kellett tenni a kérdést az első amerikaiak történetével kapcsolatban: ha azok a közmondásos első amerikaiak nem népesítették be a kontinenst a Bering-földi hídon, akkor kik voltak ők, honnan jöttek és mikor, és hogy kerültek ide? 1997-ben kezdődött, amikor felfedeztek egy régészeti lelőhelyet a chilei Monte Verde városában, amely 14 500 évvel ezelőttre nyúlik vissza – egy teljes évezreddel régebbi annál, mint amit korábban az új világ első emberének hittek, és jelezve, hogy sokkal délebbre telepedtek le. a vártnál."

-------

"Tudományos bizonyítékok a Kolumbusz előtti óceánon túli utazásokhoz Amerikába és onnan - John L. Sorenson és Carl L. Johannessen"

"Bevezetés

Ez a tanulmány a Pennsylvaniai Egyetemen, Philadelphiában, 2001. május 5-én megtartott "Kapcsolat és csere az ókori világban" című konferencián elhangzott előadás bővített változata."

"Absztrakt

A kiterjedt irodalom vizsgálata meggyőző bizonyítékot tárt fel arra vonatkozóan, hogy Kolumbusz első amerikai útja előtt közel száz növényfaj, többségük kultúrnövény volt jelen mind a keleti, mind a nyugati féltekén. A bizonyítékok régészetből, történelmi és nyelvi forrásokból, ókori művészetből és hagyományos botanikai tanulmányokból származnak. Ezen túlmenően 21 mikroragadozó fajon és hat másik állatfajon osztozott az ó- és az újvilág."

"Ezt az eloszlást nem pusztán a természetes transzfermechanizmusok okozhatták, és nem magyarázható a korai emberi vándorlásokkal az Újvilágba a Bering-szoros útvonalán. A növénytranszferek jóval több mint fele amerikai eredetű növényvilágból állt, amely Eurázsiába vagy Óceániába terjedt, néhányuk meglepően korán."

"Az egyetlen elfogadható magyarázat ezekre a megállapításokra az, hogy jelentős számú transzóceáni utazást mindkét irányban mindkét nagy óceánon át az ie 7. évezred és az európai felfedezések kora között fejeztek be. A korai tengerészeti technológiával és annak eredményeivel kapcsolatos egyre gyarapodó ismereteink megerősítenek bennünket abban, hogy az ilyen hosszú távú utazásokra alkalmas hajókat és hajózási ismereteket a jelzett időre fejlesztették ki."

"Általánosságban elmondható, hogy az amerikai kontinens ókori kultúrtörténetével foglalkozó tudósok úgy vélik, hogy az 1492 előtti ó- és az újvilág közötti utazások során nem volt jelentős kapcsolat. Éppen ellenkezőleg, egy kiterjedt irodalomból származó adataink, amelyeket eddig nem kellőképpen kutattak, azt mutatják. hogy az állat- és növényvilág széles körben megoszlott az ó- és az újvilág között, mielőtt Kolumbusz felfedezte Amerikát."

"A múltban a transzóceáni kapcsolatok melletti érvek főként kulturális párhuzamokból származó bizonyítékokon alapultak (Sorenson és Raish 1996). E párhuzamok némelyike ​​valóban megdöbbentő, de a tudósok általában visszautasították, hogy bizonyítékként szolgáljanak arra, hogy a Kolumbusz előtt jelentős kapcsolatok zajlottak Amerikával az óceánokon túl (lásd például Kroeber 1948, 538-71; Rands és Riley 1958)."

"A növényekre vonatkozó bizonyítékok mennyisége nyilvánvalóan jóval meghaladja az állatvilágét."

"Amikor kiderül, hogy ugyanaz a faj Kolumbusz előtt élt az Újvilágban, valamint egy óceánon kívül Óceániában, Ázsiában, Európában vagy Afrikában, ez a normától való eltérés racionális magyarázatot igényel. Sietve arra a következtetésre juthatunk, hogy bizonyos magvak a szelek vagy a hullámok hatására a kontinensek között mozogtak; azonban kevés mag van felszerelve arra, hogy lebegve sokáig életben maradjon, vagy széllel nagy távolságokat mozgassanak (és egyetlen kórokozó sem terjed így). A növények sikeres természetes szállításának olyan kicsi az esélye (Guppy 1906, De Candolle nyomán; Fosberg 1951), hogy bárki, aki passzív, természetes szállítási módot állít, köteles azonnali esetben bemutatni a lehetőséget, nem pedig csupán feltételezni vagy állítani. azt."

"A növényi bizonyíték

Az 1. táblázat 98 növényfajt sorol fel, amelyekre nézve döntő bizonyítéknak tartjuk, hogy a szervezet Kolumbusz első útja előtt a keleti és a nyugati féltekén is jelen volt."

"A bizonyítékok másik forrása a történelmi dokumentumok – a növényekre való hivatkozások vagy leírások az ősi szövegekben, a felfedezők jelentései vagy a megfelelő dátumú lexikonok, amelyek azt mutatják, hogy ismerik a fajt azon a féltekén, ahol nem származnak. A növények részletes ábrázolása az ókori művészetben szintén meghatározó lehet."

--------

[link]

[link]

[link]

[link] [link]