A galaxisunk túl nagy ahhoz, hogy a sci-fi művekben megjelenő csillagközi birodalmak épüljenek ki a valóságban?

Ezek a sci-fi művek alapnak is veszik azt, hogy valamilyen ma még nem ismert módon tudjunk fénysebességénál gyorsabban utazni és kommunikálni.

A fizika ez akár lehetővé is tehetné elméletben, de gyakorlatban nem igazán látni, hogy ez megvalósítható "végtelen" energia nélkül. Szóval, egyelőre ez inkább tűnik fi-nek, mint sci-nek. De teljes bizonyossággal azért nem jelenthető ki, hogy nem lesz lehetséges a jövőben. Habár én nem fogadnék rá.

Én hiszem, hogy minden problémára van megoldás, csak meg kell találni.

Sajnos ebben csak hinni lehet, mert felmerülö problémák mindig is voltak és lesznek is, ezzel együt pedig olyanok is, akik lehetetlennek találják ugyan azt, amiben más a kihívást látja.

"Én hiszem, hogy minden problémára van megoldás, csak meg kell találni."

Hinni lehet, de ahogy egyre többet tudunk meg a világról, ennek épp az ellenkezője látszik igazolódni.

150-200 éve még esetleg lehetett hinni ilyenekben, hogy gondolat sebességével utazunk, meg örökmozgó, meg stb.

De aztán jött az energiamegmaradás, jött a relativitás-elmélet, mind azt igazolják, hogy bizony vannak áthághatatlan korlátok.

A sci-fi történetekben a tér és az idő, vagy ha úgy tetszik a téridő lényegében figyelmen kívül van hagyva.

A Star Wars világában galaxisok között kommunikálnak, utaznak, és az információ azonnal célba is ér, de nem csak az információ... ha egy távoli galaxisban van szükség valakire valamire, az is ott lesz azonnal.

Emlékezetes jelenet Anakin Skywalker és Obi-Wan Kenobi párbaja a Mustafar bolygón.

Palpatine, és a szolgái a galaxis közelében sincsenek, de az uralkodó az erőn keresztül megérzi, hogy az új tanítványa a megsemmisülés szélén van, és már ott is vannak megmenteni...

A Tejút rendszer egyetlen galaxis, átmérője 97800 fényév, a becslések szerint 100-400 milliárd csillag található benne.

Ez csak egy galaxis az univerzumban, milyen technológia kellene az utazáshoz, a fénysebesség elég lassú még akkor is, ha több ezer évet megélő lények a csillagközi birodalmak lakói

A Föld valós történelmében is léteztek olyan korok, amikor igen hosszú időbe telt a tengeren utazni, némelyik országnak mégis elég komoly sikerei voltak benne, hogy kellően nagy haderőket megmozgatva leigázzák a náluk gyengébb, technikailag fejletlenebb, vagy csak rosszabb stratégiával védekező területeket és igen hosszú időkre gyarmati sorban tartsák őket a helyőrségeik révén.

Attól, hogy a csillagközi utazás sokáig tartana, még egyáltalán nem lehetetlen, hogy kellően nagy katonai erőkkel megszálljanak és uralmuk alatt tartsanak más bolygókat. Attól, hogy hónapokig, vagy akár évekig tart az utazás, még lehetséges lehet.

Az sokkal nagyobb kérdés, hogy értelme és haszna van-e. Van-e az adott bolygón olyan nyersanyag, vagy egyéb erőforrás, ami miatt érdemes időt és energiát fordítani rá, hogy uralmuk alá hajtsák az adott területet. A földi nagy birodalmak sem a lakatlan területeket és élettelen sivatagokat gyarmatosították, hanem azokat a területeket, ahonnan olyan dolgokat tudtak elhozni, ami számukra valamilyen formában értékes volt és a szállításukkal együtt is nagyobb hasznot tudott hozni, mint amennyibe került a hozzáférés. Gyarmatosítani akkor éri meg, ha nem csak területet tudnak meghódítani, hanem a terület birtoklását ki is tudják aknázni.

Holdra szállással kiderült, hogy technikailag lehetséges, de nem olyan sokkal később azért szoktak le róla, hogy visszajárjanak oda, mert nem volt tovább értelme. Többe került feljárkálni a Holdra, mint amennyi üzleti, vagy akár tudományos haszna lett volna, hogy oda menjenek. Begyűjtötték a kőzet mintákat, elvégezték a szükséges kutatásaikat és nem találtak további hasznot benne, hogy ott legyenek.

Amennyiben lennének olyan nyersanyagok a Holdon, amiket olcsóbb ott kibányászni és a Földre visszahordani, mint a Földön máshol kitermelni, akkor már rég bányák tömege működne a Holdon. Ha egyszerűbb lenne növényeket a Holdra vinni és ott termeszteni (vagy lenne ott őshonos növényzet) és lenne értelme onnan visszahordani a Földre a növényeket, akkor a Hold már rég tele lenne ültetvényekkel.

Ha pedig ezeket a bányákat/ültetvényeket lenne ott kitől megvédeni (akár földön kívüliektől, akár más a Földről érkezett fenyegetéstől, akkor lenne ott valamilyen biztonsági jelenlét is. Minimum az ott élőket felfegyvereznék önvédelemre, ami a csillagközi birodalom építés első lépcsőjének tekinthető lenne.

Az űrben terjeszkedés pont ugyanolyan, mint ahogyan az amerikai, afrikai, ázsiai gyarmatosítás kialakult. Kezdetben az őslakosok éltek a prériken, aztán jöttek a spanyolok, franciák, angolok, hollandok és mindenki más is gyarmatosítani. Eleinte nem volt szükség komoly katonai jelenlétre, mert sok helyen nem is volt kitől védeni a telepeket, máshol tudtak békében élni az ott élőkkel. Akár tárgyalással, vagy kisebb erővel is sikerült megvédeni magukat a telepeseknek. Aztán a gyarmatosítók egyre mohóbbak lettek és egyre többet és többet akartak maguknak abból, ami az őslakosoké volt. Nem érték be csak a területek elfoglalásával, hanem olcsó munkaerőt is akartak mellé, hogy nekik még olcsóbb legyen a meghódított területek javainak kiaknázása. Ezért a modernebb fegyvereikkel leigázták az ott élőket, rabszolga sorba hajtották őket, illetve akiket nem sikerült megtörni, azokat megölték és máshonnan hasonló módon rabszolga sorba kényszerített munkaerőt hurcoltak oda. Afrika nem volt elég termékeny, ezért onnan elvitték a feketéket Amerikába dolgozni az ott kiirtott őslakosok és persze a gyarmatosító fehérek helyett.

#8 a star wars egy galaxison belül játszódik.

Mindenesetre ha a fénysebesség lassú, annál gyorsabban kell mennünm, minimum állati nagy sebességgel.