Alkalmasak -e a jelenleg használt intelligencia tesztek (az egy választ választhatóak) az intelligencia mérésére? Kérdés: "2+3=?" (feltételezzük a számok, és a matematikai műveletek ismeretét, de ennyit és csak ennyit). Válasz: a.)"11" b.)"10" c.)"5"

Wow, tehát jelenleg egy felsömatematikai-filozófia képzés, szabadgondolkodású önszervezö mühelyébe csöppentünk.

Én is kitalálhatok a megoldás megadására egy teljesen új számrendszert, ill. megközelíthetem teljesen szubjektív módon a dolgot, vagy muszáj már valami létezöt felhasználni?

Szerintem nem egyenlö a kettö, attól függöen hogy a megértés teljes folyamatra vonatkozik vagy csak az adott részfolyamatra.

Puritánul leírva pl. tudom, hogy hogy müködik valami, de nem értem, hogy miért. Ezt mutatja a különbség két szakember között, vagy aközött, hogy valaki alkalmas egy adott részfeladat elvégzésére, de ha probléma adódik akkor nem tudja hogy kell/lehet megoldani.

Minél több dolgot tud az ember valamiröl annál jobban érti, tudás nélkül nincs értés.

Fogalmazhatnék úgy is, hogy tudhatok részleteket, de ha nem látom az összefüggést közöttük, akkor nem mondhatom, hogy értem.

Az idöbeli sorrend mindenképpen meghatározó. Több esetben érvényesül az, hogy egy müvelet/esemény egy bizonyos eredményt ad, de ha az eredményt nézem, akkor annak lehet több oka is. Vegyük pl. az eredeti kérdést, az általános 10-es számrendszerben: 2+3=5

ha az "okot" nézem, akkor az okozat magától értetödö, mert 2+3 eredménye/okozata csak 5 lehet. Viszont ha az 5-öt mint okozatot nézem, akkor az több okból is kijöhet: 0+5, 4+1, 3+2.

Ebböl nekem az a logikus, hogy az eredmény nem határozza meg 100%-ban az egyenletet, viszont az egyenlet 100%-ban meghatározza az eredményt.

Másik megközelítésben, ha pl. van okozatként két fél almám, az nem követeli meg feltétlenül, hogy egy almát vágtam félbe. Lehet hogy kettöt vágtam félbe, és a négy félböl kettöt megettem. Az eredmény/okozat önmagában itt sem ad pontos választ arra, hogy mi történt.

A tudom-értem párosnál is azt mondanám, hogy elöször tudnom kell valamit, hogy érthessem, illetve nem érthetek valamit, amíg nem tudom. Itt a tudás szerintem maga az információ.

Pl.:

vegyünk egy kísérleti alanyt, akinek két alma közül az érettet kell kiválasztania. Két alma közül az egyik piros, a másik zöld. Alapvetöen azt gondolnánk, hogy a piros színüt fogja választani, de mégis a zöldet választja.

Amit tudunk: az érett alma piros. Ennek fényében nem értjük az eredményt. Plusz információként megtudjuk, hogy za alany piros-zöld színtévesztö. Ennek tudatában már érteni fogjuk az eredményt. Megfordítva, ha azt látjuk, hogy a zöldet választja, akkor nem tudjuk eldönteni (tehát nem értjük), hogy mi lehet a választásának oka.