Melyek azok a területek a Földön, amelyek a globális felmelegedés-klímaváltozás hatására egyre élhetőbbek, és potenciálisan betelepíthetők lesznek a jövőben?

A globális felmelegedés-klímaváltozás hatására vannak olyan területek a Földön, amelyek egyre élhetőbbek és potenciálisan betelepíthetők lehetnek a jövőben.

Egyes jelentések szerint a jég elolvadása miatt egyre több terület válik elérhetővé az Arktikusban, amelyek eddig elérhetetlenek voltak. Az északi sarkvidéken lévő területek, így a Grönland, a Kanada és az Oroszország által határolt területek potenciális lehetőségeket kínálnak az ipari és mezőgazdasági tevékenységek számára.

Az egyre melegedő éghajlat miatt egyes területek a Földön, amelyek eddig nehéz volt mezőgazdasági termelésre használni, a jövőben potenciálisan alkalmasak lehetnek. Például, a sivatagi területek, mint pl. az Afrika és az Arab-félsziget, amelyek jelenleg aridák, de a jövőben lehet, hogy vízellátás biztosításával megfelelően öntözhetőek lesznek.

Azonban ezek a területek általában védett területek, élővilága, és a helyi közösségek életmódja is veszélybe kerülhet. Emellett az ilyen területeken való bányászat, mezőgazdaság és építkezés is jelentős környezeti hatásokat okozhat.

Őszintén szólva nemigen lesz ilyen.

Pontosabban lehet azért mégis, de csak olyan helyen, ahol már olyan rossz a helyzet, hogy rosszabb már nem is lehet, ekkor ha változás történik, az óhatatlanul csak jobb lehet a számunkra.

Ez nem egy frappáns tréfa, valóban valami ilyesmi a helyzet, így Szibéria egyes területeit mondanám, ahol az éves hőingadozás megközelíti a száz °C -ot.

A klímaváltozás ugyanis egyre súlyosabb anomáliákkal jár, mert meggyengülnek az uralkodó légáramlatok, amelyek szigetelő légrétegként viselkednek, így a stabil klímának lőttek.

Egyre gyakrabban lesz mérsékelt éghajlaton az évszakra nem jellemző nagy mértékű felmelegedés és lehűlés, mivel a sarki hideg gyors ütemben leáramolhat dél felé és a forró trópusi levegő meg egyenesen fel északra mehet, holott eddig többnyire eltérült kelet - nyugati irányokba is és ezzel idő közben kiegyenlítődött a hőmérséklete.

Az egész világ éghajlata közelíteni fog a szibériai Minuszinszk klímájához, amely minusz 50 °C és plusz 45 °C keveredéséből adja ki a kellemesnek tűnő 20 °C átlagot azzal a furcsasággal, hogy ott nyáron is lemehet fagypont alá a hőmérséklet a kánikula után és télen is felmehet nyárias melegre a farkasordító hideg elmúltával.

Azt mondanom sem kell, hogy ilyen körülmények között bajos a mezőgazdasági tevékenység, ezt csak kevés kultúrnövényünk képes elviselni és az élőlényekre is drasztikus következményekkel jár.

Ezt csak néhány helyen enyhítik majd speciális körülmények, például nyugat-Afrika egyes helyein egy hideg tengeráramlat hűti a trópusi forróságot, így ott soha nincs hőség és túlságosan hideg sincs az Egyenlítőhöz való viszonylag közelsége miatt, már feltéve, hogy a klímaváltozás nem fogja módosítani a tengeráramlatokat, ami nehezen, de azért elképzelhető..

Sarkvidéki, hegyvidéki területek egyértelműen, több fagymentes terület, kíméletesebb telek, jelentősen hosszabb vegetációs időszak.

Ezen kívül egyes száraz térségekben jelentősen több csapadék (például Arab-félsziget déli része).

Más térségekben is általában van olyan hozadéka a klímaváltozásnak, ami bizonyos tekintetben előnyösnek mondható, de összességében élhetőség szempontjából (is) több a hátrány, mint előny.