Akik a műanyagpalackok ellen kampányolnak az üveg mellett, azok nem gondolnak rá, hogy helyette minden tele lenne üvegszilánkkal, ami megvágná az állatokat amik ásnak és az embert is, ha a földbe nyúl? Ráadásul szinte örökre ott marad. Palack 1-2e év

A homok / üveg viszonylatban egy dolog kedvező, hogy az üveggyártásban az ipari homok évi 50 milliárd tonnájának csak az 1%-át használják. De az az 1% is azért 500 000 000 tonna évente. Ezek elképesztő mennyiségek és nem mérhetőek fel a boltok polcain nézelődve. Meg persze kísérleteznek Szahara homokkal, műanyag helyettesítő anyagokkal, a szaharai homok építőipari felhasználásával, és más beton helyettesítő anyagokkal is. De tényleg nem ideális a sivatagi homok az üveghez, inkább csak lehetséges. És félreértés elkerülése végett én sem vagyok a műanyag mellett, csak ezek elég komplex kérdések.

Glass for Europe oldaláról:

Homoktól a síküvegig

Miért kritikus a jó minőségű homokellátás a síküveg szektorban?

A homok kritikus fontosságú a síküveggyártásban, mivel ez az üveggyártáshoz nélkülözhetetlen szilícium-dioxid (SiO2) fő forrása. Emiatt a homok összetételében magas (95% feletti) szilícium-dioxid arányra, valamint magas kémiai tisztaságra van szükség. Az alapanyagok ezen minősége annál is fontosabb a síküveggyártásban, mivel ez befolyásolja a végtermékek legfontosabb jellemzőit; pl. az üveg átlátszósága, szilárdsága és tartóssága. Például csak a kiváló minőségű anyagokból gyártott termékek képesek megfelelni az ENSZ R43-as előírásában az autóüveggel szemben támasztott optimális látási követelményeknek vagy az épületüvegekre vonatkozó fény- és hőátbocsátási előírásoknak, anélkül, hogy a tartósság és a biztonság rovására menne.

Milyen homokot használnak az üveggyártásban?

Amint azt az Európai Bizottság üveggyártásra vonatkozó legjobb elérhető technikák (BAT) referenciadokumentuma hangsúlyozza , bár a homok gyakori nyersanyag, a legtöbb lerakódás nem elég tiszta az üveggyártáshoz e nagyon magas szintű követelmények miatt. Az üvegipar által igényelt homoklerakódások sajátos kémiai és fizikai tulajdonságaik miatt általában fosszilis tengerparti, folyami, tói vagy széllelőhelyek. Kitermelésének műszaki követelményei magas szintű szakértelmet és hozzáértést követelnek meg a homokbeszállítótól.

Ezzel szemben a modern tengerparti homok nem alkalmas az üvegipar számára a só (NACl) és a kagylók (magas széntartalmú frakció), valamint a részecskék vastagsága (> 550 µm) miatt. A folyókból és a tengerek partjairól gyakran illegálisan kitermelt homokot, amely negatív környezeti és társadalmi hatásai miatt Európán kívül komoly aggályokat okoz, nem használják és nem is lehetne síküveg gyártására.

Globális szinten a becslések szerint az ipari homok, amely megfelel az üvegipar és néhány más iparág kémiai és fizikai követelményeinek, az évente kitermelt 50 milliárd tonna homok kevesebb mint 1%-át teszi ki.

( [link] )

Nem láttál még kérdező a Csendes óceánban nagyváros méretű bűzös szigeteket műanyag palackokból és egyéb szemétből. A bűz egyébként az oda beledöglött állatoktól van, nem "megvágták" magukat, hanem képtelenek voltak szabadulni.

Egyébként felhívnám a figyelmedet az elnevezésre. Az üveg természetazonos képződmény. Szikla is van éles. És nem vágják meg a lábukat az állatok tőle. Azok ügyesebbek mint néhány figyelmetlen ember. Ám a MŰanyag nem természetazonos, hanem természetidegen és káros a természetben.

A kampányról alkotott vélemény is téves. Nem a műanyag ellen kampányolnak, hanem a felelőtlen ember ellen. Az ugyanis a műanyag palackot (és minden piszkát) gátlás nélkül hagyja bárhol. Ha nincs műanyag, a felelőtlen ember nem tud szemétkedni. De tényleg van jobb megoldás is. Ahol szükséges vagy praktikus, legyen műanyag. És legyen törvény is, lehetősség is arra, hogy minden elhasznált dolog kerüljön egy feldolgozóba. Probléma megoldva, a felelőtlen ember fizeti a teljes költséget, a felderítéstől az elszállításon át a feldolgozásig. Ezzel minden szemét csak ideiglenesen van szana és széjjel. Van rá apparátus (a felelőtlen fizeti), amely gondoskodik arról, hogy a szemét oda kerüljön, ahová való. Akár műanyag, akár ember.

"Ahol szükséges vagy praktikus, legyen műanyag."

Ahol szukseges es/vagy praktikusabb, ott bizony tobbnyire muanyagot hasznalnak uveg helyett. Pusztan mert praktikusabb (vagy mert szukseges).

A mikroműanyag sokkal nagyobb probléma az élőlényeknek. Egy vágott seb begyógyulhat. A mikorműanyag meg pang a szervezetben.

Ez is vidám:

[link]

"legyen egy flakon, rozsdamentes acélból a tejnek, egy az öblítőnek..."

Ez a beszéd! Más nem is kell az élethez. A többit markába öntik a boltban, vagy Népszabadságba csapják (hopp, az sem környezetbarát...). Így volt ez 1860-ban is. Ha életében egyszer evett szardíniát, annak a dobozában meg a tollhegyeket tartotta.

Csak az a két flakon otthon, az legyen különböző alakú. :D