Kezdőoldal » Tudományok » Egyéb kérdések » Miért van az hogy az ókorban...

Miért van az hogy az ókorban sokkal nagyobb hadseregek voltak mint a középkorban?

Figyelt kérdés
Az ókorban több százezres seregek harcoltak egymással míg a középkorban egy pár tízezres sereg is nagynak számított

2023. ápr. 28. 18:50
 1/5 UlfOrmson ***** válasza:
94%
Az ókorban is nagynak számítottak a tízezres seregek. Amikor az ókori szerzők százezres hadseregekröl írnak, akkor túloznak, hogy félelmetesebbnek mutassák be az ellenséget
2023. ápr. 28. 19:09
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/5 anonim ***** válasza:
91%

"Az ókorban több százezres seregek harcoltak egymással"

Nem, nagyon nem volt jellemző az ilyesmi. Az előfordult nem egyenlő azzal, hogy ez valami általános dolog lett volna.

2023. ápr. 28. 19:19
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/5 anonim ***** válasza:
100%

Ha az ókorban nem is voltak százezres seregek, amelyekkel kapcsolatban a történetírók túlozni szoktak (bár ekkora seregek is előfordultak, Xerxész serege kb. 80-100000 főt elérhette, igaz, hogy a görögök milliókról írtak, de igen, valóban ez nem volt általános). És az is igaz, hogy az ilyen seregek nagy része is kisegítő személyzetből állt, pl. akik az állatokat hajtották, vagy hidakat építettek, hajókon teljesítő evezősök stb. Mindenesetre abban igaza van a kérdezőnek, hogy ennek ellenére az ókori seregek még mindig nagyobbak voltak, mint a középkoriak. Pl. Hannibál ellen volt, hogy a rómaiak 80 ezres sereggel álltak ki, és ilyen hadakat egymás után képesek voltak felállítani (a Trazimenus-tavi vagy a Cannae-i hatalmas csatavesztések után ugyanis újra kellett sorozni ezeket a seregeket). A császárkor elején egyébként a Római Birodalom teljes hadserege 300000 főre rúgott. Ilyen létszámok a középkorban valóban elképzelhetetlenek voltak. Szerintem is ki lehet jelenteni, hogy általában az ókorban népesebb, nagyobb seregekkel háborúztak, mint a középkorban (azon belül is Nagy Károlytól a százéves háború végéig nézve).


Ennek több oka is van, néhányat fel is sorolok:


- Népesség. Ez sokaknak meglepő szokott lenni, de az ókori Európa, annak is a Mediterrán térsége sokkal népesebb volt mint a középkorban. Pl. Augustus korában a Római Birodalom lakossága kb. 80 millió volt, a sötét középkorban (kb. a 9-10. században) viszont egész Európa lakossága kb. ennek a felét tette ki.


- Fegyverzet. Az ókori seregek fegyverzete sokkal egyszerűbb volt, mint a középkorban (bár erre lehet ellenpéldát mondani, mert ez nem biztos, hogy a görög hoplitákra vagy a római legionáriusokra is megáll, mert rájuk biztos nem, de a görög hopliták létszáma pl. mindig is kevés volt). Pl. ha megnézünk egy ókori perzsa hadsereget, akkor az lehet, hogy százezres volt, viszont ennek a nagy része nagyon egyszerű és olcsó fegyverekkel felszerelt, kis harcértékű, általában kényszerből besorozott közrendű volt. Tehát amikor Xerxész megtámadta az ókori Hellászt, akkor a seregének a többsége egyszerű, fonott pajzzsal, valamilyen alap lándzsával felfegyverzett gyalogos volt, de a tevés vagy lovas íjászok sem voltak nagyon páncélozva, max bőrpáncélokkal jobb esetben. Persze voltak elit gyalogsági és lovassági egységek is, de a sereg nagyobb része nagyon alap felszereléssel volt ellátva. De ez az európai seregekre is igaz. Pl. a római köztársaság korában a köztársasági hadsereg azért tudott nagy létszámú lenni (pl. a hannibáli háborúk idején), mert a római sereg is vagyoni rend szerint épült fel, minél kevésbé volt valaki vagyonos, annál egyszerűbb és olcsóbb fegyvereket viselt. A legalacsonyabb rétegű katonák csak egy egyszerű pajzsot és hajítódárdát viseltek. Minél vagyonosabb rétegben volt valaki, annál jobb fegyverekkel harcolt és annál több védőfelszerelése volt, ami azt is jelentette, hogy a római hadseregnek is csak az elit része volt jobban felszerelve, a többség a kommersz, könnyebb és olcsóbb fegyverzetet viselte. Marius reformja ezt később megváltoztatta, de az azt megelőző római hadsereg sem volt pl. agyonpáncélozva. Kard (gladius), hosszú, ovális pajzs, hajítódárda, lábszárvédő, sisak és a mellkast eltakaró négyszög alakú fémlemez. Kb. ez volt az átlagos római fegyverzet Marius reformja előtt, és ez közel sincs ahhoz, amilyen pl. egy középkori lovag páncélzata volt!


Ezt elmondhatjuk egyébként a germánokról vagy más barbár népekről is. Ezek is több tízezres vagy akár százezres seregeket ki tudtak állítani, de a germánok fegyverzete is pajzs, kard, sisak és valamilyen törzset eltakaró lemez volt jó esetben.


Ha ehhez képest megnézzük a középkori lovagi seregeket, ahol egy lovagi páncél ára kb. egy uradalom volt, akkor érthető lesz, hogy a 10-13. században miért 1-2 ezres lovagi seregek hadakoztak egymással. Ott viszont egy lovag tetőtől talpig páncélt viselt, sok esetben még a lova is. Viszont azt is fontos látni, hogy a középkori seregek sem csak lovagokból álltak még Nyugat-Európában sem. Magyarország hadereje egyébként főleg könnyűlovas egységekből állt pl. az Árpád-korban és mindent egybevéve az egész ország hadereje kb. 30 ezer főt tett ki, potenciálisan pedig max. 50 ezret, ami középkori viszonylatban óriásinak számított, pont ezért is volt regionális hatalom az ország (viszont ennyi ember soha nem volt egyszerre fegyverben, vagy legalábbis nagyon ritkán).


- Társadalmi, gazdasági változások. A feudalizmusban a lakosság többsége a földeken dolgozott, csak az elit rétegek forgattak fegyvert. Emellett visszaesett a pénzforgalom, elnéptelenedtek a városok, az emberek többsége falvakban, a vidéken élt, és termelt a nemességnek, amelynek tagjai katonáskodtak. Ez az egész az ókorban teljesen másképpen működött, pl. a germán törzsek férfitagjai szabadok voltak, és amikor nem a földet művelték, mentek portyázni. De a köztársaság-kori római sereg katonái is civilben földművelő parasztok voltak. Azaz az ókori társadalmakban több volt a fegyverre fogható emberek potenciálja egy társadalmon belül, és ahogy írtam, a népesség is magasabb volt.

2023. ápr. 28. 23:02
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/5 anonim ***** válasza:
80%

Annyit hozzátennék, hogy a 10. századi Európa lakossága 80 millió volt, ez a keresztesháborúkkal és a behurcolt pestissel lecsökkent 60 millióra.

A népesség évszázadokon keresztül stagnált, vagy kissé hullámzott, vagyis csekély mértékben nőtt, majd csökkent. Ez a további járványoknak és háborúknak volt köszönthető.

Lassú gyarapodás a XVI. századtól jelentkezik, majd a XVIII. században bekövetkezik egy népességrobbanás, aminek több oka is volt, de főképpen az újvilágból behozott nagy energiatartalmú növények elterjedése játszott ebben komoly szerepet.

Így valóban lehet mondani, hogy a középkori Európa népessége alacsonyabb volt, mint az ókor egyes korszakaiban, de még azt is megemlíteném, hogy az ókorra jellemzőek a nagy birodalmak, mint a római birodalom, vagy az óperzsa és így ezeknek érthetően nagyobb potenciál állt rendelkezésre.

Mellesleg a középkori nagyobb birodalmak, mint a mongolok, vagy az Oszmánok is nagyobb hadseregeket tudtak mozgósítani.

2023. ápr. 29. 00:53
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/5 anonim ***** válasza:
100%

#3 vagyok, fellapoztam Katus László Európa története a középkorban című könyvét. Eszerint Európa lakossága az alábbiak szerint alakult:


Kr. u. 1. - 31 millió

Kr. u. 200 - 44 millió

600 - 22 millió

1000 - 30 millió

1340 - 74 millió

1400 - 52 millió (pestisjárvány miatt csökkent le)

2023. ápr. 29. 02:10
Hasznos számodra ez a válasz?

További kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!