Mi értelme a finnugor elméletnek?

Most már nemcsak nyelvészetileg, hanem archeogenetikailag is igazolva lett a honfoglalók ugor eredete:

https://www.youtube.com/watch?v=DE4VFK8obFs

[link]

Mi értelme egy lassan kétszáz éve bizonyított elméletet újra és újra megkérdőjelezni? :)

Hihetetlen, hogy a türk-simogató retardjobberek ennyi idő után sem hallják meg az érveket. Ezek alapján itt 2223-ban is arról fog menni a vita, hogy MZP bele akarta sodorni az országot az orosz-ukrán háborúba.

Az alap nyelvet az europid jellegű szkíták beszélték. Ahogy kelet, észak-kelet felé terjeszkedtek, találkoztak az erdősáv peremén élő népekkel, akik a harcias, domináns szkíták nyelvéből sok mindent átvettek, ezért van ezekkel a népekkel nyelvrokonság.

Az, hogy magyar ősnép hova tartozott, kérdéses és nincs rá bizonyíték. Egyes elméletek szerint az obi-ugorok közé tartoztak (finnugor elmélet), mások szerint a szkíták közé (Hérodotosz iürkák néven említi azt a szkíta népcsoportot, ami pontosan ott tartózkodott az Urál azon részén, ahova mindenki teszi a magyarok akkori szállásterületét).

Valószínűleg nem csak a nyelv, hanem a népek is keveredtek egymással.

A hun szál viszont teljesen más. A hun (hsziungnu) nép keleten átvette a keleti szkítáktól az íjfeszítő, lovas életmódot, majd Touman és főleg Mao-tun uralkodása alatt legyőzték a szkítákat, az ott élő türk népeket, valamint a mongolok őseit is, és birodalmat alapítottak. Később elindultak nyugat felé, és a szkíta néptömeget behódoltatták, és ez a hun elit uralkodott a szkítákon egy ideig. Majd amikor eltűntek, jöttek a türkök, akik hasonlóan cselekedtek, és ezen lovas, íjfeszítő nemzetek kavalkádja élt a sztyeppén. Néha voltak domináns törzsek, akik kiemelkedtek a többi közül és uralkodtak, majd eltűntek. A magyar törzsek pedig ebből a kavalkádból lovagoltak ki nyugat felé. A nyelv ez alatt sokat változott. Az eredeti szkíta nyelvbe rengeteg jövevényszó és nyelvtani, hangtani elem került az erdősáv népeitől (finnugorok), a hunoktól (jenyiszeji nyelv), a türköktől (altaji) és még a perzsa nyelvből is a szakák (keleti szkíták) révén, akiknek a nyelve addigra részben csúnya szóval élve elindoiránisodott.

Az a baj kérdező, hogy a kérdésedbe és a leírásod minden mondatába bele lehetne kötni. A leírásból látszik, hogy nincsenek alapvető nyelvészeti ismereteid, és így nem tudod, hogy a nyelvészet miket állít erről a kérdésről, milyen módszerekkel dolgozik. Ezért az, hogy neked a magyar nyelv finnugor nyelvrokonsága nem tetszik, ez a te szubjektív érzésed. Márpedig, ha te mindenáron ezt akarod érezni és nem a nyelvészet, mint tudomány érdekel, akkor nehéz lesz meggyőzni, és ezért a kérdésnek sincs értelme.

"Mi értelme a finnugor elméletnek?" Semmi, nem is kell, hogy értelme legyen. Vannak bizonyos nyelvészeti kritériumok, amelyek alapján meg lehet állapítani a nyelvek rokonságát. Ha ezek a kritériumok fennállnak bizonyos nyelvek között, akkor ki lehet jelenteni, hogy a bizonyos nyelvek nyelvészetileg rokonok, azonos családba tartoznak stb. Ez csak ennyi, teljesen objektív dolog.

"Azért nevezem elméletnek, mivel túl sok benne a ténynek kezelt feltételezés."

Mint például? Tudod, a nyelvészetben, ha pl. azt mondjuk, hogy "szabályos hangmegfelelés", az a laikusok számára nem egy olyan kézzelfogható dolog, mint amikor a régészek találnak egy tárgyat a földben. Ezért van benned egy ilyen tévképzet.

"A hangtani törvények amikre imádnak hivatkozni a valóságban nem megkérdőjelezhetetlenek vagy feltétlenül szükségesek."

Ez megint olyan, hogy laikusként ez a szubjektív véleményed. Ha te vitába akarsz ezzel szállni, végezz el egy nyelvészeti szakot egyetemen. Egyszerűen nincsenek olyan ismereteid, hogy vitatkozz erről.

"Ezen az alapon bármilyen nyelvből lehetne származtatni a magyart, ahol van egy pár nyelvi átfedés."

Ez nem igaz. A magyar pl. szinte az összes európai nyelvvel átfedésben van valamilyen szinten. Viszont a nyelvrokonságnak ez nem kritériuma, ezt rosszul tudod. Pl. rengeteg kifejezés van, ami mostanság bekerült a magyar nyelvbe, tehát van átfedés az angol nyelvvel (befizetem a csekket, veszek egy computert stb.), de lehetne mondani a német nyelvet, az újlatin nyelveket stb. Ettől még a magyar nyelv nincs rokonságban ezekkel a nyelvekkel. Az "átfedés" egy laikus elképzelés, a nyelvészetben nincs ilyen. Igazából a lényeg az alapnyelvi szókincsen van és a szabályos hangmegfeleléseken. Pl. az újlatin nyelvekben ha megnézed a szavakat, pl. a spanyol vagy az olasz nyelvben, akkor rengeteg fogalom van, amire teljesen más kifejezéseket használnak, mert pl. az olaszra jobban hat pl. a német nyelv, a spanyolra meg más nyelvek. Ezért bizonyos fogalmakat teljesen más eredetű szavakkal fejezhetnek ki. Viszont az alapnyelvi szavaik azok nagy valószínűséggel meg fognak egyezni, legalábbis közös eredetből fognak származni. De az az igazság, hogy mivel a latin nyelvek a germán nyelvekkel is egy nyelvcsaládba tartoznak, sőt, a szláv és az indiai nyelvekkel is, ezért ezeknek a nyelveknek az alapnyelvi szókincsének egy nagyon szűk köre is azonos eredetű szó, pl. az apa, anya stb. szavak.

Egyébként javaslom játéknak, hogy google fordítóval nézz meg néhány alapnyelvi szót, hogy van spanyolul és olaszul (pl. apa, anya, ház, fű, szél), aztán nézz meg random szavakat, amelyek nem alapnyelviek: pl. bolt, pendrive, hangszóró. Azt fogod látni, hogy az alapnyelvi szavak szinte ugyanazok, a nem alapnyelviek pedig teljesen mások. Főleg ha olyan szavakat nézel, amelyek azután jelentek meg a két nyelvben, hogy azok elváltak.

A magyar és a finnugor nyelvek között is meg lehet állapítani ilyesmiket. Viszont amíg az olasz és spanyol nyelvek úgy a 8-9. században váltak el véglegesen, addig a magyar nyelv a többi nyelvtől több ezer évvel ezelőtt. Ezért az alapnyelvi szavak köre nagyon szűk, illetve a szabályos hangmegfelelések miatt (azaz mindegyik szétvált nyelv a saját utat járt be, már ami a hangkészlet változását illeti) laikusok számára úgy tűnik, hogy ezek az alapnyelvi szavak sem hasonlítanak.

"Sokkal valószínűbbek azok az elméletek, melyek egy-egy magyar szót nem valami más nyelvből származtatnak"

Az alapnyelvi szavak a magyar nyelv sajátjai, ezek nem más nyelvből származnak. Az olasz és a spanyol nyelv közös "őse" a latin, tehát a padre szó az nem egy másik nyelvből ment át az olaszba... Ugyanígy a "fű", "fa", "kő" stb. szavaink, amikor azt mondjuk, hogy ezek finnugor eredetű szavak, ez nem azt jelenti, hogy ezeket mi átvettük, hanem azt, hogy amíg nem lett önálló nyelv a magyar, a finnugor ősnyelvek szavai voltak ezek.

A nyelvrokonság azt jelenti, hogy pl. a spanyol és az olasz nyelvek azért rokonok, mert valaha ezek nem külön nyelvek voltak, hanem volt egy ősük. Ez az ősnyelv idővel dialektusokra bomlott, majd külön nyelvvé vált. Így lett pl. a latin nyelvből a spanyol, portugál, francia, olasz stb. Ugyanígy, volt idő, amíg pl. a hanti, manysi és a magyar nyelvek sem voltak külön, hanem egy nyelv voltak, idővel ezek dialektusok lettek, majd idővel külön nyelvek. Nekem olyan benyomásom van a leírásod alapján, hogy ennek a működésével sem vagy tisztában, hogy miért tartunk rokonoknak nyelveket.

"Plusz nem értem, hogy mi köze van ehhez az atomfizikának, de oké."

én azt még csak-csak érteni vélem, áttételesen... de hogy a zsidó származás hogy jött ide?... na, azt magyarázza el valaki, lécci!