Ugye áramló folyadék sebessége a keresztmetszet csökkenésével no, a nyomása pedig csökken, akkor mégis az erek összehúzódásával ( keresztmetszet csökkenésével ) miért pont növekszik a vérnyomás, miért nem csökken?
válasza:Egyáltalán nem bugyuta kérdés, és orvostanhallgatók is hajlamosak ezt benézni*. A magyarázat a turbulenciában keresendő.
Egy folyadék áramlásának turbulens vagy lamináris jellegét a Reynolds szám írja le, ez ha 2000 alatt van, akkor lamináris áramlásról beszélünk, efelett kezd turbulencia kialakulni. Ha a folyadék laminárisan áramlik, akkor a részecskék egymással párhuzamosan áramolnak, rétegekbe rendeződve. Ilyenkor az áramlás erőssége egyenesen arányos a cső két végpontja közötti nyomáskülönbséggel.
Viszont ha az áramlás turbulens, akkor a részecskék az előrefelé haladás közben összevissza kavarognak is, ami miatt adott sebesség eléréséhez nagyobb nyomás lesz szükséges. (A áram erőssége a nyomás négyzetével lesz egyenesen arányos. Pontosabban ahogy egyre turbulensebb az áramlás a lamináris-turbulens átmenet során, úgy fog az áramlás-nyomás összefüggés ehhez a négyzetes arányossághoz közelíteni.)
A Reynolds-szám kiszámítása: (folyadék sebessége szorozva sűrűsége szorozva cső átmérője) osztva folyadék viszkozitása. Ha a cső átmérője a felére csökken, akkor a sebesség a négyszeresére nő, a Reynolds-számra gyakorolt nettó hatás pedig kétszeres növekvés.
A vérnyomás tehát az erek szűkülésével azért nő, mert a vér áramlása turbulensebbé válik, így ugyanakkora áramlás fenntartásához nagyobb nyomás lesz szükséges.
*Forrás: orvosi egyetemen dolgozok, élettan vizsgán ez szokott lenni kérdés, illetve előadáson és szemináriumokon külön felhívják a hallgatók figyelmét erre a jelenségre, mert a vérnyomás szabályozása és a véráramlás egyes patológiás folyamataiban nagy jelentőséggel bír.
válasza:#1, nagyon szépen köszönöm a részletes választ, így már világos. Anno áramlástanból mi is számolgattuk serényen a Reynolds számot, no meg a lambdákat ( súrlódási tényezo ) azokkal a nagyon nagyon rusnya képletekkel, de ez már rég volt, no meg nem is volt *annyira* fontos tárgy, és hát felejt az ember, de jó volt feleleveníteni :)
Azért még olyan kérdésem lenne, hogy ezekszerint az erek szukulete van annyira szignifikáns, hogy laminárisból turbulensé képes tenni a vér áramlását?
Ezek alapján például egy Venturi méro sem mukodhetne megfeleloen, amint turbulensbe megy át az áramlás, pedig emlékszem mi azzal nagyon sokat számoltunk.
#2 Na igen, de ott van hova "szökni" a víznek, az egy nyitott rendszer, mitöbb, nem folyamatosan áramló, kezdetben nyugalomban van.
válasza:
válasza:"Ugye áramló folyadék sebessége a keresztmetszet csökkenésével no, a nyomása pedig csökken."
Rosszúl értelmezed a dolgokat. A kis átmérön ha ugyan azt a térfogat áramot nyomod át nagyobb lesz a nyomás veszteség mint nagyobb keresztmetszetnél. Tehát ha ugyan azt a térfogat áramot akkarod kissebb keresztmetszeten átnyomni akkor a szivattyúnak nagyobb nyomáskülömbséget kell csinálnia.
A szivnél ugyan ez van. Ha lecsökken az erek keresztmetszete nagyobb nyomás szükséges ugyan akkora áramlás fentartásáhóz.
13 oldaltol leírja részletesen.
válasza: válasza:Meg a Bernouli egyenlet alapvetően azt tételezi fel, hogy a folyadék energiája állandó. Ez persze lehet mozgási energia, potenciális energia mint nyomás, vagy mint helyzeti energia gravitációs térben.
Ahogy írod ilyenkor az egyik energia csak a másik kontójára nőhet, "áramló folyadék sebessége a keresztmetszet csökkenésével no, a nyomása pedig csökken".
De a keringési rendszerben ott egy energiaforrás, egy pumpa, a szív.
Innen aug 20 adja a magyarázatot.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!