Az iskolában mindig eltervezem, hogy amikor hazaérek edzek, programozok, tanulok az érettségire, de amikor hazaérek "ellustulok", és a NAGY tervekből nem lesz semmi. Mit csináljak?

1) Vizsgáld meg, hogy reálisan van-e minderre időd. (Edzés, tanulás, programozás, egyebek...). Ha nincs, akkor priorizálj. Húzd ki a listádról azt, ami most nem a legfontosabb cél. Lesz rá később is időd. Ha viszont van minderre időd, akkor:

2) állíts össze magadnak egy pontos menetrendet: mikor tanulsz, mennyit programozol, mikor edzel. ÉS KŐKEMÉNYEN TARTSD BE! Csináld ezt 30 napig, de ha lehet, inkább 60 napig. Bizonyítottan ennyi idő kell ahhoz, hogy automatizmussá váljon egy új szokás az emberben. Utána már könnyebb lesz.

Tehát tolj végig keményen minimum 1 hónapot és sikerülni fog. Hajrá!

Ne akarj mindent egyszerre csinálni. Iskolából hazaérsz és edzel, programozol, tanulsz az érettségire? Adj le ezekből, egy napra csak az egyiket tervezd be. Lehet, az a baj, hogy mindent akarsz csinálni egyszerre, nincsenek kiporciózva a teendőid. Így nem is lesz hozzá kedved, mert csak teendők homályos halmazát látod magad előtt és nem a belátható konkrétumokat.

Érdemes mindent apró adagokban csinálni, ha az egyik nap elmész edzeni, akkor ne akarj programozni is és fordítva... Ha kevésnek érzed pl. a programozást, akkor arra feküdj rá jobban hétvégén.

Ha úgy érzed, hogy ez az egész túl sok, akkor valamit bizony háttérbe kell szorítani, mert annak sincs értelme, hogy mindent akarsz csinálni, és végül ellustulod az egészet. Akkor inkább húzd ki valamelyiket, pl. az edzést (most mondtam valamit, ez a te döntésed), és akkor csináld normálisan a többit. Ez van, 24 óra van a napban. Iskola után ott a délután, utána már az este és alvás. Mindenre nem lehet időt szánni úgy, hogy komolyan csináld.

Szerintem fontosabb az, ha egy nap inkább keveset csinálsz, de azt tényleg megcsinálod és így haladgatsz napról napra. Ha mindent egyszerre akarsz, és egyből a NAGY célokkal foglalkozol, akkor csak föléd tornyosul az egész. A másik, hogy ha valamihez nincs kedved, inkább ne csináld, foglalkozz azzal, ami "flow" élményt ad éppen. Mert annak sincs értelme, hogy erőltetve leülsz programozni, de oda se tudsz figyelni, mert az edzésen jár az eszed. Akkor inkább menj el edzeni, majd máskor programozol.

Egy átlagos ember naponta kétszer két órára képes agyilag odatenni magát valamilyen feladathoz. A fiatalok sokat bírnak, de nem mindent. Már a fegyelmezett iskolai tartózkodás leszívja a napi idegi energia nagy részét, ezért egy kollégiumban gyakorlatilag a szociális stressz felemészti a délutánt. Így termeli ki az iskolarendszer a tudatlan és félművelt zombik tömegeit - agyontanítással.

Akik hazajárhatnak, azoknak ezerszer jobb soruk van, mert még napi egy-két órában képesek átszellemülni valamilyen igényesebb tevékenységhez.

Tervszerű élethez két dolog elengedhetetlen. 1. önmagad ismerete. 2. önfegyelem.

Azaz tisztában kell lenned a képességeiddel, az igényeiddel, vagyis azzal, mit szeret és mit nem. Ezután olyan célt kell kitűzni, ami megvalósítható. Ha túl nagy, nem lesz elegendő motivációd, ha túl kicsi, el fogsz siklani felette. Az említett "célok" között lehet olyan, amit valamiért nem kedvelsz (ezer ilyen ok lehet) ekkor kellő önfegyelemmel a cél érdekében végre kell hajtani, ám ilyenkor szükséges valami plusz "jutalom", ez fogja kompenzálni az erőfeszítést, hétköznapi szóhasználattal, motivál a végrehajtásra (mint a kutyát, ha egy jól végrehajtott parancs után cukrot kap).

Igenis lehet "mindent csinálni" egy iskolásnak. Sokkal többet, mint az ember képzelné. A probléma nem ezzel, hanem a tervszerűtlenséggel, szervezetlenséggel és kapkodással szokott lenni. És önmagunk nem ismerésével. Az alapkérdés még az, mi a motiváció hozzá? a "csak úgy elhatároztam" kevés. Edzek, mert erős és/vagy egészséges akarok lenni. Tanulok, mert érdekel a világ, továbbá okosabbként job munkám lesz, több pénzem lesz, egyszóval nagyobb esélyem boldogan élni. Programozok, mert érdekel/meg szeretnék oldani valamit/egyéb. "Csak úgy" programozni nemcsak unalmas, de értelmetlen is.

Leginkább előbb gondolkozz el, miért is vagy "lusta". Mi kéne, hogy ne legyél az. A tapasztalat szerint a céltalan ember lusta.

"Csak úgy" programozás nem létezik.

Aki szeret programozni, annak nem kérdés, hogy csinálja, amikor csak van rá lehetősége.

Aki nem szeret, az jobb is, ha hozzá se nyúl. Ha házi feladat, azt valahogy csináld meg, aztán felejtsd el, mert nem a te pályád.