Honnan tudják/tudták a régészek, hogy mi a nevük a Fáraóknak?

A legelső régész természetesen semmit nem tudott a hieroglifákból értelmezni, viszont Napóleon egyiptomi hadjáratára számos tudóst vitt magával, állítólag több százat ás az egyikük felismerte a Rosette-i kőnek nevezett gránittömb jelentőségét, amibe ógörög és hieroglif véset is volt, amit Jean-Francois Champollion fejtett később meg és ezzel képesek lettek a hieroglifákat olvasni.

[link]

Az egyiptomi hieroglif írást már megfejtették és tudják olvasni, de addig is tényleg sok fejtörést okozott eredménytelenül. Az olvasásának ismerete elveszett az ókor végére, majd sikerült találni egy három nyelvű kőbe vésett feliratot (Rosette-i kő) és volt benne az ismert görög nyelvű szöveg is. Na a görögöt meg máig beszélik és írják és ezt tette lehetővé, hogy visszafejtsék az egyiptomi írást. Amúgy volt a kövön a görög mellett még kétféle ókori egyiptomi írás, a közismert hieroglif, ami képeket ábrázol és a demotikus, ami egy mai kézírásnak feleltethető meg.

Hieroglif írás:

[link]

Demotikus írás:

[link]

A Rosette-i kő így néz ki:

[link]

[link]

A kő hiányossága kiegészítve valahogy így néz ki, de ebből inkább a szövegek becsült mennyiségei a biztosak, a teteje meg a szokások szerint feltételezés:

[link]

Azért így hiányosan is lehetővé tette az egyiptomi írás megismerését és az addig elakadt megfejtési kísérletek után óriási szenzációnak számított. A követ egyébként Napóleon egyiptomi megszállásának idejében találta meg egy katonai mérnök. A kövön V. Ptolemaiosz rendelete van.

Szóval a királyneveket az egyiptomi írásokból ismerjük. Na itt érdemes kicsit visszatérni a görögre. A megfejtés alap része az volt, hogy a görög szavakat beazonosították az egyiptomiban, mivel megvolt ugyanaz a mondat egyiptomi írással is. Ez rendben, csak ez nem ad semmi támpontot a kiejtésre, hiszen két nyelv írott szavait mutatta meg (kétféle egyiptomi írással és görögül). Mint angolul a "red" és a magyarul a "piros". Vagyis első lépésben csak olvasni tudták az egyiptomit. Az előbbi példából mi ki tudjuk ejteni azt, hogy "piros" és megvolt hozzá az egyiptomi "red", és tudták, hogy az pirosat jelent, de fogalmuk sem volt a kiejtésről. Az még csak olvasás volt.

A görög szövegben megtalálták Ptolemaiosz és Kleopátra neveit és rájöttek, hogy a személyneveket nyilvánvalóan nem fordítjuk le, hanem fonetikusan valahogy visszaadjuk a másik nyelv betűivel ahogy azt mondják. Mintha az angolt magyar betűkkel és kiejtéssel írnánk le, mint például ha leírnánk az angol "George" nevet úgy, hogy "Dzsordzs". Nem tökéletes, de megteszi. És hozzávették Ptolemaiosz és Kleopátra és még más a feliratokban található személynevek görög kiejtését és az egyiptomi írásban beazonosították nagyjából a hangokat. A görög betűik kiejtése amennyire lehetett visszaadta az egyiptomi kiejtést, de azért a tökéletes ókori egyiptomi hangzást azt persze nem ismerjük, mert már nem beszélt nyelv, csak nagyságrendileg tisztában vagyunk vele hogyan ejtették. Még a kutatások haladásával is részben kicsit módosítottuk a kiejtéseket, és régebbi könyvekben lehet régi írásukkal találkozni.

A kövön egyébként utasítások vannak és a felirat szerint minden nagy templomban el kellett helyezni belőle egy példányt tájékoztatásként. A görög változat azért van rajta, mivel a görögök nagyon jóban voltak az ókori egyiptomiakkal és sokat is tanultak tőlük, sőt görögök éltek is az ókori Egyiptomban, szóval amolyan alapvető volt akkoriban, hogy görögül is rajta legyen.

És honnan vannak ugye az ókori egyiptomi fáraók nevei? Királylistákból. A királylisták felsorolják időrendben az uralkodókat, hogy ki ki után következett és meddig uralkodott. Na most ezek némiképp töredékesek, sérültek, így hiányosak és kissé eltérőek is, de lényegében megvannak sorrendben a fáraók a neveikkel és a korokkal is. Bár a régészet felhasznált egyéb adatokat is a bizonytalanságok pontosításához, amik különféle leletek, mindenféle papiruszok és történelmi eseményekkel is pontosítottak rajtuk. Az egyiptomi nyelven és kiejtésen is azóta sokat dolgoztak és finomítottak a megismerteken, de a kulcs a Rosette-i kő volt.

Az ókori egyiptomiak amúgy nem a "fáraó" titulust, szót használták, hanem a "király" szót. A "fáraó" kifejezést ie. 1400 környékétől vették fel.

A régészet, a történelem tudomány által megszerzett tudásanyag egymásra épül, és akkor megerősíti az addigi tudást vagy esetleg megcáfol valamit, és akkor újra kell gondolni egy részét annak "hogy is volt akkor"

Egyiptom ókori történelméről maradtak fent írásos emlékek, azt már le is írták, hogy a kisebb-nagyobb mozaikokból hogyan alakulgatott a több ezer évvel ezelőtti történelem megismerése, de ez nem jelenti azt, hogy amit most tudunk, pontosabban a történészek tudnak, ott minden mozaik a helyén is van.

Megtörtént már, hogy egy egyiptomi uralkodót "beraktak" egy dinasztiába, ismerték néhány cselekedetét is, majd sok év után arra jutottak, hogy élt, létezett, csak nem akkor, egy másik dinasztiába tartozik, 200 évvel későbbről.

"Megtörtént már, hogy egy egyiptomi uralkodót "beraktak" egy dinasztiába, ismerték néhány cselekedetét is, majd sok év után arra jutottak, hogy élt, létezett, csak nem akkor, egy másik dinasztiába tartozik, 200 évvel későbbről."

Ki volt az?

Példát kérnék.