A nyugati civilizáció bölcsője az ókori Görögország? És a mínosziakkal mi a helyzet?

Ez egy borzasztó önkényes "határvonal" meghúzás!

Mert a Görög civilizáció alapjait a mínoszi és a mükénéi kultúra fektette le a mükénéiét és mínosziét meg az egyiptomi a sumér de ezek mindegyikét meg a Göbekli Tepét építő civilizációból lehet gyökereztetni. Ezek mind hatottak egymásra. Vagy részben kortársak voltak vagy pl az egyik már a végét járta hanyatlott miközben a másik épp felemelkedett.

Abszolút önkény tehát azt mondani hogy csak a Görög volt az európai alapja. Kihagyva mik voltak a görögé. Figyelembe nem véve hogy a Rómaiak vették át a görögből ami tetszett nekik és terjesztették tovább. ( Nem közvetlen a görög civilizáció hatott az európaiakra! ) A Görögök már rég csak egy szegény tartomány voltak a Római birodalom maradványai között amikor a kultúra hatott a kialakuló kora középkori Európára.

Bizony önkényes ilyen határvonalat húzni.

A görög vásorállamokat nem a civilizáció bölcsőjeként említik a történelemkönyvek, hanem a demokrácia bölcsójeként, és a nyugatinak nevezett társadalmak sem éltek mindíg demokráciában, sőt a demokrácia értelme is folyamatosan változott, változik.

Mindezekkel együt a demokrácia bölcsője valóban az ókori Görögország (ami akkoriban nem is létezett, poliszok voltak)

A civilizáció bölcsőjének a sokkal korábban létrejött városállamokat tekintik, amelyek a Termékeny Félholdnak is nevezett területen, a Tigris, az Eufrátesz, és a Nílus völgyében jöttek létre.

Nem keleti, és nyugati civilizáció jött létre, hanem "A civilizáció", és majd a történelem során, jóval később távolodtak el, a nyugati civilizácónak sem a demokrícia lett a meghatározója, hanem a kereszténység, és elég nagy kitérők után jutott vissza a demokrácia újra felfedezéséig Többek között megelőzte az allam, és az egyház különválasztása is, ami Angliában speciélis helyteből indult. Előbb "kirúgták a pápát, a király lett az egyház feje, majd a király politikai hatlama csökkent, az országgyűlés hozta a politikai döntéseket. Mindezek közben a kontinens országaiban a pápának sokszor nagyyobb hatalma volt, mint a királynak, és a demokrácia felé tartó úton falakat kellett ledönteni.

A demokrácia értelmezése soha nem volt egységes, és a görög eredetét nem tagadva, a nyugati demopkráciák indulópontja a római jog (az ókori Róma jogrendszere)

Véleményem szerint a "nyugati civilizáció" mint kifejezés mesterségesen kreált, és nem is a demokráciával összefüggő. Nem kertesztény, tehát barbár, civilizálatlan...

A civlizáció bölcsőjének számító területeket ráadásul az iszlám hódította meg, ott háborús zonák voltak, vannak, a kutatókat leszámítva az európaiak többségének gondolkodása odáig nem terjedt ki évszázadokon keresztül .

Európa volt a civilizált, a több kontinens barbár, elmaradott cicilizálatlan, és amikor Európa eljutott oda, hogy kénytelen volt elismerni, hogy máshol a civilicációk vannak, rögtön lett nyugati, keleti ilyen, olyan civilizáció is.

Mindenekelőtt nincs "nyugati civilizáció". Olyan van, hogy valaki ezt az egyet véli civilizációnak.

Ugyanígy, a közfelfogás tulajdonsága a "bölcsője", az is, hogy ez a "görög". Az értelmes emberek számára ez a téma sokkal komplexebb. Egyrész ők az összes többi korai civilizációt (például az afrikai, amerikai vagy óceániai civilizációt, ugyanakkor a távolkeletit is) a helyükön kezelik és ismerik a fontosságukat. A példa kedvéért, most,a 21. százazdban kezdik megérteni, hogy mitől voltak Ázsia szerte többezeréves rozsdamentes fémoszlopok. Kezdik megismerni az ősi indiai fémkohászatot, más néven porkohászatot, amit ott több ezer éve természetes módon használtak. Vagy a világszerte ismert egyiptomi piramisok építési technológiájáról évtizedek óta vitatkoznak, de még a mai eszköztárral is roppant nehezen építenék meg. Még izgalmasabb, hogy Közép Amerikában miképpen szállítottak több ezer km távolágra olyan monolit kőtömböket, amiket a mai eszköztárral is csak nagyon nehezen tudnak pár métert odébb tenni. Eközben a környéket le kellene tarolni, ugyanakkor az őserdőben nyoma sincs semmiféle több ezer éves útnak.

A görögök a képzőművészet és gondolkodás terén terjesztettek itt Európában alapvetően újat, a rómaiak pedig az rendszerezettség, a társadalomépítés és törvények terén felülmúlhatatlanok. A görög tudomány és művészet a mai alapja, a legmodernebb jogi ismeretelveket pedig a "római jogelv" néven ismerik és alkalmazzák 2000 év óta. És ha egy mai egyetemen ezt valaki nem tudja, abból az életben nem lesz jogász.