Mely esetekben milyen követelményei vannak a térlátásnak?

A két szem által közvetített képekben lévő különbözőségek. Minél nagyobb egy pont helyzetének különbsége, annál közelebb van a pont.

Némi plusz információ a szemlencse fókuszálása.

Második vagyok.

Csak hogy jóarc legyek:

30 m-nél közelebbi tárgyak esetén: Ugyanúgy, mint a képzőművészetben. A távolabbi dolgok kisebbnek tűnnek, a közelebbi tárgyak fedhetik a távolabbiakat, a párhuzamos vonalak összetartónak látszanak, a közelebbi tárgyak árnyéka élesebb.

Ehhez elég a monokuláris látás (fél szemmel is működik).

30 m-nál távolabbi tárgyak esetén:

A két szem optika tengelye 60-65 mm távolságra van egymástól. A távolság miatt a két szem kicsit eltérő képet lát. A két szemgolyó konvergálása következtében a fixált tárgy képe a retina korrespondeáló pontjaira vetül. A korrespondeáló retinapontokat a a két retina képzeletbeli gymásraillesztésével kapjuk: az egymást fedő pontok a korrespondeáló pontok. A korrespondeáló retinapontokra vetülő vizuális objektumot a látókéreg egyetlen képpé egyesíti. A fixált pont előtt ill. mögött lévő tárgyak a retina diszparát pontjaira esik (a korrespondeáló pontokon kívül minden diszparát pont). A fixált tárgynál közelebb fekvő objektum bitemporalisan,, a távolabbiak binasalisan vetül a két retina diszparát pontjaira. Ezt nevezzük binokuláris diszparitásnak. A látókéregben azonosítottak olyan neuronokat, amelyek aktivitása a diszparitás mértékével arányos. Minél nagyobb az előtérből ill. háttérből a retinára vetülő pontok távolsága a korrespondeáló ponttól, annál közelebb, ill távolabb érzékeljük az előteret ill. a hátteret.

+ infó még a konvergencia mértéke. A külső szemizmokban proprioceptív végződések vannak, amelyek a feszülés fokával arányos jelet továbbítanak a központi idegrendszer felé.

Egyébként azért ajánlom, hogy olvasd el egy tankönyvben, mert ha semmit nem tudsz a szem felépítéséről meg képalkotásáról, akkor valószínűleg azt sem nagyon érted, amit most leírtam:)

04-25 23:23 kommentelő egész szépen leírta a dolgokat. De...

Az árnyékok élessége nem távolságfüggő! Egészen pontosan egy árnyék élessége attól függ, hogy az árnyékot kiváltó határfelület milyen messze van az árnyéktól magától. Nincs köze a térlátáshoz. Sőt, minél messzebbről nézünk egy árnyékvonalat, a távolságtól függő látószög csökkenése miatt még élesebbnek is tűnik az árnyék. Ez tehát nem oka a térlátásnak. A másik dolog, hogy a monokuláris látás nem elégséges a térlátás, a 3D kép kialakulásához. Ezt szemléletesen ki is használják a jól ismert optikai illúziók. Íme néhány példa:

http://www.youtube.com/watch?v=0v2xnl6LwJE&feature=related

http://www.youtube.com/watch?v=laty3vXKRek&feature=related

http://www.youtube.com/watch?v=vmkaVoLoFEU&feature=related

Az igazi térlátás feltétele hogy az éppen figyelt tárgytól eltérő távolságra lévő dolgok kettős képet alakítanak ki. Tehát elmondható, hogy amíg a látott kép kettőssége érzékelhető, addig a térlátás megvan. Az emberi szem felbontóképessége nagyjából 1 ívmásodperc. Ha a kép megkettőződése ennél nagyobb szögtávolságot generál, megvan a térlátás! Ha nincs, akkor hiába az akár tetemes távolságkülönbség, nem lesz igazi térlátás. Remek példa erre a csillagos ég. A csillagok eltérő távolságban vannak, néhány fényévtől kb. 1000 fényév távolságig láthatóak szabad szemmel, mégsem tudjuk a térbeli helyzetüket érzékelni, pont azért amiért a két kép szögeltérései kisebbek, mint a szem felbontóképessége.

30 méteren kívül eső tárgyaknál egy szemmel is megy a térlátás. Ilyenkor a rajzórán megtanult elvek miatt tudjuk hogy mi hol van és az egymáshoz való viszonyokat (távoli tárgy kisebb, közelebbi fedi a távolabbit, a közelebbi tárgy árnyéka ).

30 m-en belül viszont binokuláris látást is használ fel az agy, ilyenkor a fókuszált tárgy mindkét szemben korrespondeáló pontokra vetül, ami távolabbi az binasalis diszparált pontokra esik, ami közelebbi az meg bitemporalis diszparált pontokra esik.