Hogyan fejleszthető egy ember logikája?

Logikai feladatokkal. Életkortól és nemtől függ, de elhanyagolható, ha eleget gyakorolsz. (Lezsnek olyan feladatok, amik nehezen mennek, más meg nagyon is egyszerű lesz.)

Próbáld ki a grafilogikát, vagy a sudokut.

Arany Dani és Varga Tamás matekversenyek feladataival.

[link]

Számítási példák, sudoku, grafilogika inkább a pontosságot növelik, és a gépiességet segítik elő.

Ha ezek túl könnyűek, linkelek komolyabbat.

Nehezen fejleszthető, mert igazából attól fejlődik a logikád, ha igyekszel mindig, vagy legalábbis általában logikusan gondolkodni. Attól, hogy megoldasz ezer matekfeladatot, csak kevéssé fog fejlődni, bár az sem árt.

A logikát lehet tanulni, vannak logikatankönyvek és gyakorlati logikai, retorikai stb. könyvek, de még fontosabb egy bizonyos hozzáállást elsajátítani (a távolságtartó, nyugodt, pártatlan, figyelmes stb. hozzáállást), ami persze magától jön, ha sokat foglalkozol tudománnyal, de úgy külön nem lehet bemagolni, mint valami külön tantárgyat. Nagyon sokat kell olvasni minél többféle témában, hogy sokféle gondolkodásmódot, érvelési sémát és fogalmat ismerj. Az életkortól is függ természetesen, kell bizonyos érettség a logikus gondolkodáshoz. Pl. a fiatalok még a saját identitásukkal vannak elfoglalva, mindent ahhoz mérnek, hogy "milyenek" akarnak lenni. Van egy képük önmagukról, vagy vannak példaképeik, és azokat másolják. Ezért a fiatalok gyakran elutasítanak minden gondolatot, ami nem illik ezekhez a képekhez. A logikus gondolkodás viszont ott kezdődik, amikor az ember már képes a vizsgált tárgyra összpontosítani anélkül, hogy saját személyét belekeverné mindenbe.

Nem teljesen értek egyet.

Főleg, hogy a matekpéldákon kívül hol tudod leellenőrizni, hogy tényleg logikusan gondolkodtál-e?

Richard Feynman Nobel-díjas fizikusnak csak 125-es IQ-je volt eredetileg. Mégis zseniális feladatmegoldó készséget fejlesztett ki magának:

[link]

Idézek belőle:

"Egyik életrajzírója szerint Feynman egy iskolai intelligenciateszten csupán a 125-ös értéket érte el, ami magas ugyan, de nem kiugróan."

Lényege a módszerének az volt, hogy megtanult teljesen "gátlástalanul" gondolkozni. Ugyanis a gátlástalanságnak is megvan a maga pozitív szerepe, de nem a magatartásban, hanem a gondolkodásban van a helye. Itt föl szabad rúgni minden előítéletet, szembe szabad szállni akár még a saját meggyőződésünkkel is. Na ezt fejlesztette tökélyre Richard Feynman.