Milyen alapon gondolják az emberek, hogy csak földszerű bolygókon lehet élet?

A helyzet az, hogy amíg nem ismerünk a földitől alapjaiban eltérő életet, addig az a valószínű, hogy az élet a földihez hasonló körülmények között képes kialakulni.

Ráadásul az élet kialakításában elengedhetetlen elemek is állandónak mondhatók, mert csak azok rendelkeznek olyan fizikai tulajdonságokkal, ami ezt lehetővé teszik. Ezért van, hogy olyan helyeket keresnek, ahol kellő mennyiségben van például oxigén, hidrogén (következésképpen víz) és szén.

[link]

[link]

Nem minden ember gondolja, hogy CSAK a "földszerű" bolygókon lehet "élet".

Akik azt gondolják-mondják, hogy az élethez (szabad) oxigén kell, tévednek. (A Föld légkörében levő szabad oxigén az élet terméke, nem pedig a kialakulásának feltétele.)

A víz (folyékony) megléte-nem léte sem lenne csak kizárólagos feltétel, de nem nagyon van más olyan tulajdonságú hordozóközeg amely ennyire megfelelne egy magas komplexitású rendszer (élet) működéséhez.

A túl magas, vagy túl alacsony hőmérséklet sem kedvez SEMMILYEN önszerveződő rendszer működésének. Az alacsony hőmérséklet nagyon lelassítja a folyamatokat. (Nem beszélve arról, hogy a szilárd anyagokban az anyag transzport nehézkes :) ) A magas hőmérséklet meg mintegy "szétszórja" a komplexitást. (Túlzottan véletlenszerűvé teszi a "megfelelőt a megfelelő helyre" rendszert. Nem hagy időt a bonyolultabb struktúrák kialakulásának.)

A földi élet alapja a szén. Nem véletlenül. Nincs másik olyan elem az elemek között, amely ennyire összetett molekulákat volna képes létrehozni. Szinte az összes más atommal képes összekacsolódni. A szénatomok hosszú láncokat, hálókat is ki tudnak alakítani. Vagy például ilyen "mutatványra" is képes:

[link]

Ezt csak azért, hogy lásd milyen egyedülálló tulajdonságai vannak a szénnek. :)

A hélium NEM kapcsolódik össze semmilyen más atommal. Egymással meg végképp nem.

Ahhoz, hogy az élet első lépései megtörténhessenek nem feltétlenül van szükség bolygóra (mondjuk földszerűre), azonban hogy kibontakozhasson nagy mennyiségű "nyersanyagra", és hosszú ideig bizonyos stabil körülményekre van szükség. (Azért "bizonyos stabil", mert kis - nem túl durva - változások meg kimondottan kedveznek az élet sokszínűségének. A "sokszínűség" meg kedvez a hosszútávú fennmaradásának.)

Ezek a kritériumok nagy valószínűséggel megvannak a földszerű bolygók felszínén.

Ámde...mi van ha nem is a bolygó felszínén, hanem lent a mélyben alakul ki az élet. Kialakulhat-e egyátalán? Érdemes-e kutakodni a Jupiter egyik holdja az Európa jégkérge alatt? Miért ne. Ha van folyékony víz - és lehet, hogy van az árapály erők miatt - akkor sanszos az élet ottani megjelenése is. Alapanyag, energia rendelkezésre áll, így...

Gondoljunk csak az óceánok mélyén húzódó törésvonalak mentén levő "fekete füstölőkre". Ezek forró vizet lövellő képződmények, amelyek vizében rengeteg oldott anyag van. Virágzik körülöttük az élet. Napfénytől örökre elzártan. És mégis...

[link]

[link]

A fő kérdésere egyébként az lett volna a rövid válasz: Mert az a legvalószínűbb. :)

dellfil

Az élet definíciója érdekes, jelenleg kering vagy negyven a világban. A legteljesebb szerint minden olyan anyag élőnek tekinthető, amely rendelkezik az önálló replikáció képességével, azaz egy kósza autokatailitikus RNS valahol az ősóceánban már élő, de pl. a vírus még nem.

Egyébként senki sem gondolja, hogy CSAK földszerű bolygókon lehet élet, de egyelőre ez a rendszer van tesztelve, így erre keresünk, hiszen az ehhez hasonló körülmények talán a földihez hasonlóan kedveznek az élet kialakulásának. Ez szükségszerű egyszerűsítés, modell, mint minden. Ha egyszer lesz kísérletes adatunk, hogy hatvan G-n mínusz 200 Celsius fokos, szilárd metánpelyheket tartalmazó folyékony héliumban lehetséges az élet definícióját kielégítő rendszerek keletkezése, az ilyen körülményeket is hasonló intenzitással kezdjük majd kutatni.