Kezdőoldal » Tudományok » Egyéb kérdések » Fénysebességhez közeledve...

Attila79 kérdése:

Fénysebességhez közeledve egyre lassabban tellik az idő? Akkor erre kérek magyarázatot.

Figyelt kérdés
tehát:a fény 7 szer megkerüli a földet másodpercenként.tehát induljunk el a fénysebesség mondjuk 99,999 % val(mert valahogy elértük és ki is bírja a szervezetünk),és keringjünk a föld körül.mondjuk tegyük ezt 1 óráig,és ekkor elviekben,a földön ezalatt eltelt mondjuk(hasamra ütöttem)2,5 óra.DE AKKOR HOGY IS VAN?mert egy óra alatt 22500 kerüli meg a fény a földet,(kb)akkor hányszor láttuk elsuhanni a fejünk felett azt a valamit?hiszen ha 22500 szor akkor közel sem volt fénysebesség hiszen ahhoz csak 1 óra kell.ha viszont 56250 szer (vagyis 2.5 ször annyiszor) akkor meg sokkal gyorsabb volt mint a fény,ami ugye elviekben nem lehetséges.akárhogyan elmélkedek nincs olyan hogy lassabban tellő idő,hiszen a BIOLÓGIAI ÓRÁT nem lehet becsapni.
2011. nov. 24. 17:33
1 2 3 4 5
 1/44 anonim ***** válasza:
2011. nov. 24. 17:48
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/44 A kérdező kommentje:
nem ad a kérdésre választ.TEHÁT HÁNYSZOR?
2011. nov. 24. 17:57
 3/44 anonim ***** válasza:
77%
nem vagy olyan alapvető fogalmakkal tisztában, hogy IDŐ. bár ezt meg is értem, nem sok embernek van köze Einstein tenzoregyenleteihez, gondolom neked sem ígyhát gőződ sincs mit jelent
2011. nov. 24. 18:26
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/44 anonim válasza:
8%
Az idő relatív. Az emberi agy kevés ehhez...
2011. nov. 24. 18:30
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/44 anonim ***** válasza:
nem kevés ehez, gyönyörűen át lehet látni a jelentését. sőt, tisztességesebben viselkedik a relativitás elméletben mint a klasszikus mechanikában.
2011. nov. 24. 18:33
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/44 A kérdező kommentje:
igazából úgylátom nemfogok akkor választ kapni igaz?mert lehet nincs is rá válasz?
2011. nov. 24. 18:36
 7/44 anonim ***** válasza:
82%
Már hogyne lenne válasz.. a fény leírható Faraday elektromos és mágneses mezőinek eszközeivel, és ezek engedelmeskednek Maxwell által felállított mezőegyenleteknek. az egyenletekből levezethető hogy a fénysebesség változatlan valamennyi állandó sebességgel mozgó KR-ben. Tehát ebből adódik hogy a fény sebessége mindig ugyanannyi, független attól hogy mi mennyivel megyünk. ez azért van így mert minél gyorsabban megyünk annál lasabban jár az óránk & anál rövidebbek a mérőrudak stb.. annyira zsugorodnak össze a "mérőrudak", hogy a fény sebességét megmérve mindig ugyanannyi legyen. És igen, az agyad is lelassul meg minden folyamat ekkora sebességnél, sőt még egy térfogattorzítási faktor is közrejátszik. így tudnám nagyjából elmondani egy laikusnak. most nem térnék ki a térfogattorzítási és fedőmátrixokra sem a metrikus tenzorra meg még sok dologra, de ez hosszú számolások következménye, és rengeteg név belejátszott ebbe. ezt abból is látni hogy az ebben szereplő csomó tenzor és operátor valakiről lett elnevezve
2011. nov. 24. 18:51
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/44 anonim ***** válasza:

Először is szerintem a speciális relativitás elméletet kellene megértened. Ahol egyenes vonalú egyenletes mozgásról van szó. Egy egyenes vonalú egyenletes mozgással mozgó test egy tehetetlenségi rendszerbe van, más szóval inerciarendszerben. Egy ilyen mozgással haladó űrhajóban (távol a csillagoktól meg bolygóktól, hogy ne kavarjon be a gravitációs vonzóerő) ugyan azok a fizika törvényei mintha az űrhajó nyugalomban lenne. Ha nem nézhetünk ki az ablakon akkor nem bírjuk megállapítani hogy állunk vagy haladunk, kvázi ez relatív, nincs kitüntetett inerciarendszer, mindegyik egyenrangú.

Mindegyik inerciarendszerben máshogy telik az idő, de a fénysebesség mindegyikben állandó. A földön lévő járművekben lévő időeltolódás olyan kicsi a lassú sebességük miatt, hogy mérhetetlen, elhanyagolható.


Ha van egy űrhajó ami hozzám képest a fénysebesség 90%-val távolodik és van az űrhajó végére felszerelve egy lámpa. Tegyük fel hogy olyan szuper műszerünk van amivel meg tudjuk mérni hogy a lámpa fénye mennyi idő alatt ért az űrhajó végéből az elejébe és egy ilyen műszer van az űrhajóba is. A mi óránk szerint rövidebb idő alatt teszi meg a fény ezt az utat, gondoljuk végig különben nem lenne igaz hogy a fénysebesség az minden megfigyelő számára azonos. Rövidebb idő alatt rövidebb utat tesz meg a fény, vagyis a mozgó űrhajó megrövidült, ő nem látja magát rövidebbnek, de mi őt igen. Ha belátnánk hogy mi történik nála akkor lassított felvételt látnánk. (Ez egyébként nagyon érdekes) ha ő látna be hozzánk akkor azt látná hogy nállunk lassult be minden és ő minket lát rövidebbnek. Mert nincs mint írtam nincs kitüntetett inerciarendszer mindegyik egyenrangú. Nincs ellentmondás még ha most annak is tűnik. A teret és az időt nem lehet külön értelmezni a kettőt együtt kell egy 4 dimenziós téridőként értelmezni. (Számítás során gyakran 4 dimenziós téridővel számolnak, a számítás végén átalakítják a kapott eredményt "emésztetőbb" alakra hogy ez a dimenzió az idő a többi három a tér.)

Akkor az mégis ellentmondásnak tűnik hogyha elmennék egy kis fénysebesség közeli űrtúrára akkor a nálunk lassabban telne az idő mint a Földön, de a Földön lassabban telne az idő mint nálunk, hogyhogy amikor visszajönnénk akkor a mi óránk szerint mégis kevesebb idő telt el?

Azért lenne mert ahhoz hogy mi elérjük a fénysebesség közeli sebességet és ahhoz hogy visszatérjünk a mi a Földre különböző inerciarendszereket léptünk át és ezek az átlépések okozzák.

Az eredeti kérdésben körmozgás van amit az általános relativitás elmélet ír le. Itt is igaz hogy a Föld mérete a gyorsan haladó űrhajó számára/szemszögéből nézve összemegy. A megtett körök száma minden megfigyelő számára azonos, de (ami az eddigiekből következik) a megtett út hossza nem.

2011. nov. 24. 18:51
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/44 A kérdező kommentje:
és itt a másik dolog,hogy fénysebesség mindig állandó.miért pont az?és ha a fény 99.999999999999999999999999999999999999999999999999% ával megyek az miért nem állandó?vagy egy hajszállal gyorsabban az miért nem állandó?
2011. nov. 24. 18:57
 10/44 anonim ***** válasza:
számítások során nem csak 4 simenzióban számolunk, olykor el kell menni 6-7, vagy akárhány dimenzióig. (a kvantummechanikában végtelenig is). Mert van amit egy több dimenziós KR-ben egyszerűbb leírni, és onnan visszafejtve lehet tovább dolgozni
2011. nov. 24. 19:04
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3 4 5

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!