Egy tudományos (pszichológia ) könyv kiadása előtt felülvizsgálják, hogy az elvek "igazak"? (bővebben lent)

Azért a pszichológia nem annyira egzakt tudomány, mint mondjuk a fizika, vagy a matematika, itt lehetnek eltérő szemléletmódok. (Szerintem, bár nem vagyok ezen tudományágakban különösen járatos.) Tehát ebből az okból is lehetnek ellentmondások két könyv között. (Ami nem paradoxon, hanem eltérő következtetés, szemlélet.)

Másik oldalról a könyveket általában szokták lektorálni, azaz van olyan személy, vagy személyek, akik ellenőrzik a könyvet tartalmi szempontból. Ettől még persze nem garantálható, hogy minden hibát, tévedést ki lehet küszöbölni, így lehetnek ilyen szempontból tárgyi tévedések egy-egy könyvben. Sok könyvből adnak ki javított, átdolgozott kiadást, aminek nem ritkán pont ezen hibák, vagy nem egyértelmű, félreérthető megfogalmazások kiküszöbölésére irányulnak.

Mondok egy informatikai példát. Ugye régen azt tanították, hogy 1 kilobájt = 1024 bájt. Aztán időközben bekavartak néhányan, és ma a szabványok szerint 1 kilobájt (kB) = 1000 bájt, a bináris prefixumok meg új nevet, jelölést kaptak, így ezek alapján 1 kibibájt (kiB) = 1024 bájt.

Most mondjuk angliában kiadnak egy könyvet, ami szerint 1 kilobájt = 1000 bájt. Aztán Magyarországon kiadnak egy könyvet, amiben 1 kilobájt = 1024 bájt. Mert mondjuk a könyv írója:

- régi ismeretekkel rendelkezik, és nem tudja az új jelölést,

- vagy mert ugyan ismeri, de nonszensznek tartja a dolgot, és ragaszkodik a régi jelölésrendszer továbbviteléhez,

- vagy mert véletlenül keverte a kettőt,

- vagy – ami valószínűtlen, de tegyük fel – félresiklott a billentyűzeten a keze, azért írt kiB helyett kB-ot.

Aztán a könyv átkerül a lektorhoz, aki nem javítja, mert:

- pl. lusta, utolsó napra hagyja az egészet, megnéz pár dolgot, kijavít pár hibát, de pont ezt nem veszi észre,

- nem lusta, de ő is tévedhet, és átsiklik a tévedés felett,

- az ő ismeretei is elavultak,

- vagy annyira nem is jó szakember, így nem igazán ismeri a témát, alibiből veszi át az anyagot, hogy mégis legyen lektorálás,

- vagy ő is a régi jelölésrendszer mellett teszi le a voksát, tudatosan, szándékoltan.

Szóval ezek közül bármelyik konstelláció fennállhat. Lehet valaki azért írja, hogy a Föld lapos, mert hülye, vagy pont ezt az elméletet akarja – akár hibás érveléssel – is bizonygatni, vagy nincsenek mély ismeretei, vagy nem tartja igazoltnak a Föld kerekségét, és más elméletet vall.

Pszichológiában azért nem lehet annyira egzaktul mérni, bár ennek a tudományágnak is megvannak a módszertanai, de lehetnek vitás, nem eldöntött, nem eldönthető kérdések, akár komoly kutatásokkal a háttérben. Hasonlóan mint a fizikában mondjuk az, hogy ki melyik húrelmélet mellett teszi le a voksát, vagy éppen a szupergravitáció felé kacsingat, stb… Vagy ez pont olyan, minthogy egy komoly kutatás kimutatja, hogy van összefüggés a mobiltelefon használata és a rákos megbetegedések között, egy másik komoly kutatás meg pont az ellenkezőjét. Nincs egyértelmű bizonyíték egyik mellett sem azáltal, hogy van ellentmondó kísérlet, de mégis kísérletileg igazolt véleményre lehet aztán mindenféle várakat építeni. A psziché meg kicsivel összetettebb, mint a föld geometriája, vagy mondjuk néhány statisztikai adat, szóval itt még nagyobbak lehetnek az eltérések, a tudományág kénytelen sokkal kevésbé egzakt vizsgálatokból kiindulni, mert egzaktabb vizsgálatokra nincs pl. mód.