Kezdőoldal » Tudományok » Egyéb kérdések » Mikrobit meg ilyen gépeket...

Mikrobit meg ilyen gépeket miért pont a Marsra küldenek?

Figyelt kérdés

Csak érdekelne. Hisz kb ugyanilyen távolságra van a Vénusz is, csak a másik irányba.

Vagy esetleg a Jupiterre is lehetne küldeni.


Miért pont a Marsot választották? Csak érdekelne.:)


2013. febr. 15. 14:29
 1/9 A kérdező kommentje:

Bár a Jupiter gázóriás, így a Vénusz érdekelne.

Merkúr az nem jó mert túl közel van a naphoz.

2013. febr. 15. 14:34
 2/9 anonim ***** válasza:
A marsi viszonyok sokkal barátságosabbak, mint amik a Vénuszon vannak. A Vénusz óriási felszíni hőmérséklete és légköri nyomása miatt sokkal nehezebb az ottani körülmények közt is működő "mikrobit" építeni. Sőt, űrhajósokat is nehéz oda küldeni, ezért a Mars a fő célpont: úgy tűnik, hogy egykoron volt légköre, talán még élet is volt rajta, így hát kutatják ezerrel. A marsjárók egyrészt az élet nyomait keresik, másrészt a későbbi emberes Mars-expedíciókhoz szolgálnak értékes eredményekkel. A Vénuszra viszont nem terveznek emberes küldetést éss úgy tűnik, ott nyoma sincs az életnek, ezért azt nem kutatják felszíni eszközökkel.
2013. febr. 15. 14:56
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/9 Shai-Hulud ***** válasza:

A Vénusz se éppen egy leányálom.

[link]

Felszíni hőmérséklete (átlagosan) 735 °K, felszíni légnyomás 9,2 MPa (a Földének 92-szerese), szóval nem egyhamar fogunk oda látogatni...

A Mars sokkal biztatóbb lehetőség.

2013. febr. 15. 14:56
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/9 A kérdező kommentje:

úgy tudtam, hogy a Marsnak nincs akkora gravitációs ereje vagy milyen hogy a légkört magához vonzza vagy megtartsa, így a napszél elviszi vagy ilyesmi.

Meg hogy ha lett volna rajta valaha kis élet is, akkor annak temérdek nyoma maradt volna.

2013. febr. 15. 15:48
 5/9 A kérdező kommentje:

Egyébként a Jupiterre vagy a Szaturnuszra csak azért nem lehetne mert gázóriások?

A Merkúrra meg mert túl meleg?

2013. febr. 15. 15:50
 6/9 anonim ***** válasza:

"Meg hogy ha lett volna rajta valaha kis élet is, akkor annak temérdek nyoma maradt volna."

Nem biztos. Életnek minősül az is, ha baktériumok úszkálnak a vízben, azok után meg nem sok nyom marad. Főleg akkor nem, ha a bolygón olyan homokviharok vannak, mint a Marson: a por azt a kevés nyomot is eltünteti, ami talán látható lenne. Egyébként meg van légköre a Marsnak, bár az tény, hogy eléggé kis tömegű.

A Merkúrra azért nem mennek szondák, mert eddig nem sok érdekességet találtunk ott. Életnek nyomai sincsenek, jelenlegi ismereteink alapján úgy tudjuk, nem is nagyon lehetett rajta ilyesmi. Jelenleg pedig az a fő csapásirány, hogy az élet keletkezésének módját kiderítsük, nem az, hogy minden bolygóról részletes felszíni térképünk legyen.

A Jupiter és a Szaturnusz is érdekes, küldtek is hozzájuk elég űrszondát. Viszont ezeken a felszíni egységek nem nagyon tudnak működni: nem ismerjük még a felszínüket, nem tudjuk, milyen hőmérsékleti és nyomásviszonyokra készüljünk fel, nincs térkép róluk, hogy hol lenne érdemes nézelődni. Ebből a szempontból jobbak a kőzetbolygók. Így aztán nem felszínről, hanem a bolygó körül keringő holdakról vizsgálódunk. Majd ha ráakadnak valami érdekesre a szondák, lehet, hogy menni fog felszíni eszköz is - bár ennek vannak technikai akadályai. Már a Marson dolgozó gokartokat is nehéz irányítani, mert sokáig tart, mire a rádiójelek oda- és visszaérnek (talán 10 perc, ha jól emlékszem), az adatátvitel is nehézkes. Ugyanez még nagyobb távolságban még nehezebb lenne: egy olyan szerkentyűt, aminél egy óra körüli a "reakcióidő", már szinte lehetetlen a Földről irányítani, oda autonóm gép kell. Az pedig még arrébb van.

Bár volt már példa leszállóegységre a nagybolygóknál: a Szaturnusz Titán nevű holdjára a Cassini-Huygens küldetés keretein belül szállt le az Huygens nevű felszíni ketyere, ami aztán küldött is adatokat onnan. De ez nem járóképes robot volt, csak egy egyszerű, légkört és felszínt vizsgáló szonda.

2013. febr. 15. 16:21
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/9 anonim ***** válasza:

A Jupiter egy hatalmas nagy gázgolyó. És ez a hatalmas jelző nem igazán mond semmit a bolygó valódi méreteiről. Biztosan láttad már azt a Nagy Vörös Foltot Te is, ami elmaradhatatlan díszítőeleme a Jupiter ábrázolásának. Nos, az egy nagy örvény, egy tornádó vagy hurrikán ha úgy tetszik, pont olyan mint amik itt a Földön szoktak problémákat okozni az amcsiknak. A különbség "csupán" annyi, hogy az a tornádó már több mint 300 éve tart, és átmérője akkora, hogy 3 Föld kényelmesen elférne benne egymás mellett.


A Jupiternek akkora a nyomás a belsejében, hogy a hidrogéngáz, amely nagyrészt alkotja, fémes hidrogénné préselődik össze. Leszállni a bolygóra nem lehet, mert nincs köznapi értelemben vett felszíne. Olyan, mintha le akarnál szállni a Földre, de csak süllyednél és süllyednél az atmoszférába, míg egyszer csak össze nem roppan a hajód egy kis gombóccá.


Más részről, a Jupiternek olyan hatalmas a tömegvonzása, hogy ha túlságosan a közelébe merészkedünk, akkor el sem tudunk szabadulni a vonzásából, mert a jelenlegi rakétáink egyszerűen nem tudnak akkora tolóerőt kifejteni, amekkora a vonzásának legyőzéséhez lenne szükséges. Ez kábé ahhoz hasonló, mint egy nagy domb. Ha elég meredek az oldala, akkor az autó egyszerűen képtelen feljebb menni, csak forognak a kerekei, miközben az autó meg csak egy helyben áll, vagy visszafelé halad. Tehát jelenleg nem igazán tudunk mit kezdeni a Jupiterrel azon kívül, hogy jó messziről nézegetjük.

2013. febr. 15. 18:08
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/9 anonim ***** válasza:
Azon kívül, hogy a Vénuszon nincs sok érdekesség és igen nagy a hőmérséklet, az is probléma, hogy belső pályára juttatni egy szondát sokkal több energiába (és pénzbe) kerül, mint külsőre. Hogy mennyivel több szükséges, az abból látszik legjobban, hogy a mai technológiával ki tudunk juttatni egy szondát a naprendszer határára (pioneer, voyager) de a Nap közelében lévő pályára nem.
2013. febr. 16. 22:01
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/9 Wadmalac ***** válasza:

Mellesleg a Vénusz légkörében kénsavgőz is van dögivel.

Olyan szerkentyűt kreálni, ami az adott nyomást, hőmérsékletet és agresszív légkört is kibírja, nagyságrendekkel többe kerül.

A másik gond: a szerkentyűd energiaellátása.

Napelem kilőve, a Vénusz felhőrétege alatt tán még egy napelemes számológép se kapna elég áramot.

A Curiosity-féle nukleáris táp:

Ez egy termoelemekkel kombinált hasadóanyag-kapszula. Az áramot a termoelem csinálja a környezet és a hasadóanyag hőkülönbségéből. A marsi hideg és a kapszula hőkülönbsége elég nagy az áramtermeléshez, de ha bent is meg kint is Q meleg van, nem működik.

Mini-atomerőmű:

Elvileg működne, de itt is baj van a környezeti körülményekkel. Hűtés ott is kellene.

Simán akkumulátorokkal: a kapacitás nem elegendő. Egy ilyen mászkáló szerkentyűnek nem percekig, hanem hónapokig kellene életben maradnia.


Jelen helyzetben nemigen tudunk olyan szerkentyűt produkálni, ami a vénuszi környezetben értelmes ideig működőképes maradna.

Egy helyben maradó szondát már küldtünk oda, annak jóval kisebb teljesítményigénye volt, mégis egyszer körbefotózott, aztán kilehelte a lelkét. Már az óriási tudományos siker volt, hogy ez összejött.

2013. febr. 21. 14:05
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!