Tudna valki mondani nekem híres deportált zsidókat magyarországról?

Radnóti Miklós:

1944. május 20-án ismét munkaszolgálatos lett. Német felügyelet alatt a szerbiai Bor melletti Lager Heidenauban írta remekműveit, a két utolsó eclogát, a Gyökér, a Levél a hitveshez és az À la recherche című verset. 1944. szeptember 17-én innen indították el utolsó útjára. Költészetének erejébe és fennmaradásába vetett hite oly erős volt, hogy még az „erőltetett menet” közben is képes olyan remekművek megírására, mint a négy Razglednica. Noteszába gondosan beírt verseit exhumálásakor viharkabátjának zsebében találták meg. A még maga összeállította, de utolsó verseivel bővített kötete (Tajtékos ég 1946) a háború után éledező irodalmi életünk első jelentős eseménye.

de a 8-os illetve 12-es irodalomban előkerül egy pár személy. vagy művészettörténelemből- festészet-

Rejtő Jenő. Ő a szovjet fronton halt meg munkaszolgálatosként.

[link]

Google:

"Auschwitz, 1944" site:wikipedia.org

A 3. találattól kezdve jönnek az életrajzok, közte sok magyar.

Elkészítettem a listát a Google-találatok alapján:

Adler Károly

kereskedő, a győri Lloyd Testület elnöke

Győr, 1864. november 14. – Auschwitz, 1944. június

Barta Sándor

gyógyszerész, író, népművelő

Nagyvárad, 1890. május 28. – Auschwitz, 1944. augusztus 7.

Benedek Ferenc

orvos, író

Nagyvárad, 1900. szeptember 7. – Auschwitz, 1944

Bernstein Béla

főrabbi, történész

Várpalota, 1868. január 7. – Auschwitz, 1944.

Böhm Aranka

orvos; Karinthy Frigyes felesége, Karinthy Ferenc anyja

Ipolyság, 1893 – Auschwitz, 1944

Erdélyi Ágnes (családi nevén Glatter)

költő, író; Radnóti Miklós féltestvére

Budapest, 1914. május 23. – Auschwitz, 1944. június 3.

Farkas István (született: Wolfner István)

festőművész

Budapest, 1887. október 20. – Auschwitz, 1944. július eleje

Friedmann Dénes

rabbi, judaikakutató, szerkesztő

Budapest, 1903. május 25. – Auschwitz, 1944. július

Guttmann Miklós

zenekritikus, zeneszerző, zongoraművész

Budapest, 1876 – Auschwitz, 1944

Haining, Jane

A budapesti skót misszió intézetének vezetője, az általa bújtatott nőkkel és gyerekekkel együtt hurcolták el Budapestről.

Dunscore (Skócia), 1897. június 6. – Auschwitz, 1944. augusztus 16.

Hegyi Ilona

író, újságíró

Marosvásárhely, 1902. augusztus 3. – Auschwitz, 1944. december

Herskovits Izidor

orvos, szakíró

Zazár, 1894. november 25. – Auschwitz, 1944

Heves Renée

író

Tasnád, 1902. október 11. – Auschwitz, 1944. június 11. után

Hirsch Zoltán

cirkuszi artista (Zoli bohóc)

Dombóvár, 1885. február 6. - Auschwitz, 1944 (?)

Karácsony Benő (sz. Klärmann Bernát)

író

Gyulafehérvár, 1888. szeptember 7. – Auschwitz, 1944 nyara

Kelemen Sándor

gyógyszerész, zeneszerző

Mindszent, 1882. május 15. – Auschwitz, 1944

Kempner Magda

író, költő

Pusztabábocka, 1894. szeptember 24. – 1944 őszén, Auschwitz

Lakatos Imre

újságíró, szerkesztő, tanulmányíró

Marosvásárhely, 1882. április 23. – Auschwitz, 1944 ősze

Marót Sándor (1916-ig Rosenberg)

író, szerkesztő

Arad, 1884. július 4. – Auschwitz, 1944. június

Nemes Ferenc (sz.: Niedermann, írói álneve: Inconnue)

író, újságíró, humorista

Nagykároly, 1908 – Auschwitz, 1944

Ney Pál

ügyvéd, jogi szakíró

Gyanta, 1885. május 5. – Auschwitz, 1944. június

Pásztor Bertalan

publicista, lapszerkesztő

Nagyvárad, 1874 – Auschwitz, 1944.

Radóné Kempner Magda

pedagógus, költő, író

Pusztabábocka, 1894. szeptember 24. – Auschwitz, 1944 őszén

Révész Béla

író, újságíró

Esztergom, 1876. február 17. – Auschwitz, 1944

Révész Imre

költő

Marosvásárhely, 1911. augusztus 5. – Auschwitz, 1944

Salamon Ernő

pedagógus, pedagógiai szakíró

Szeghalom, 1888. december 2. – Auschwitz, 1944.

Schustek Adolf

közgazdasági szakíró, szakszótárszerkesztő

Zsolna, 1881 – Auschwitz, 1944

Stern Mór

jogász, újságíró

Szatmárnémeti, 1883. július 3. – Auschwitz, 1944.

Szomory Emil

író, újságíró, hírlapíró, színikritikus, színműíró, operettszerző

születési nevén Weisz Manó

Budapest, 1874. február 12. – Auschwitz, 1944. (?)

Tábori Kornél

író, újságíró, műfordító, szerkesztő és riporter

Szolnok, 1879. június 27. – Auschwitz, 1944. július (?)

Weisz Árpád

hatszoros magyar válogatott labdarúgó, hátvéd, labdarúgóedző

Solt, 1896. április 16. – Auschwitz, 1944. január 30.

-------

Plusz találtam egy hosszú listát, amin többek között magyar nevek is vannak:

[link]

Büchler Sándor

rabbi, történész

1869–1944, Auschwitz

Deutsch Jenő (Eugen Deutsch)

szociáldemokrata politikus

1879–1944

Garay János

olimpiai aranyérmes vívó

1889–1945, Mauthausen

Gerde Oszkár

kétszeres olimpiai aranyérmes vívó

1883–1944, Mauthausen

Petschauer Attila

kétszeres olimpiai aranyérmes vívó

1904–1943, Davidovka koncentrációs tábor

Radnóti Miklós

költő

1909–1944, Abda közelében tömegsírba lőtték

Székely András

kétszeres olimpiai ezüstérmes úszó

1909–1943

Szerb Antal

író

1901–1945, a balfi gyűjtőtáborban halálra verték

Vig Miklós

énekes, színész, komikus

1898–1944, a nyilasok a Dunába lőtték

Bródy Imre, a modern kriptongázas villanylámpa kifejlesztője. Auschwitzban halt meg.

Királyhegyi Pál, író, újságíró, humorista, forgatókönyvíró. Megjárta Auschwitzot, de túlélte.

Gerde Oszkár, kétszeres olimpiai bajnok kardvívó, Mauthausenben halt meg.

Richter Gedeon, a modern hazai gyógyszeripar megteremtője. Őt nem deportálták, a nyilasok még Budapesten agyonlőtték.

Ashner Lipót, az Egyesült Izzó felvirágoztatója, a Tungsram alapítója, az Újpesti Torna Egylet elnöke és mecénása. Dachauba vitték, túlélte.

Goldberger Leó, a magyar textil-ipar egyik nevezetes alakja, Mauthausenben halt meg.