Az Univerzum mert hul le egy re jobban mikor a rengeteg csillag hihetetlen forrok?

1. A csillagok között nagyon nagy a távolság (ha a szomszédod fűt, attól még nem lesz melegebb az utcán, vagy nálad).

2. Ahhoz hogy a hő eljusson ez egyik helyről a másikra, szükség van valamilyen közvetítő közegre. Az univerzum legnagyobb része viszont üres tér, azaz hiányzik a közvetítő közeg, ami a csillagból áradó hőt eljuttatná a csillagoktól távol eső területre.

A hőátadásnak három formája létezik, ebből kettőhöz kell anyagból álló közvetítő közeg, a harmadik forma (hősugárzás) közvetítő közege maga a ("légüres") tér.

Ha a szomszédod fűt, attól igenis melegebb lesz az utcán, és nálad is. Igaz, olyan kis mértékben, hogy egyrészt mérni is nehéz, másrészt más, dominánsabb befolyásoló tényezők elnyomják. De attól még emeli nálad a hőmérsékletet.

Világegyetemünk tágul. Mivel tágul, így a tágulás során növekedő térben ugyanazon mennyiségű (hő)energia van jelen, vagyis egységnyi térrészre átlagosan kevesebb energia jut, ergo a teljes térfogat átlagos energiája csökken. Ezért hűl a Világegyetemünk, és ezt az sem tudja ellensúlyozni, hogy folyamatosan új csillagok születnek, amelyek energiát bocsájtanak ki. Nagyobb a tágulás aránya, mint az újonnan születő csillagok által kibocsájtott összenergiamennyiség növekedése. Azt se felejtsd el, hogy igaz, hogy születnek új csillagok, de halnak is meg közben, amelyek már nem, vagy lényegesen kevesebb energiát bocsájtanak ki, mint a "még élő" társaik.

Az univerzumnak az a természete, hogy nem mindenütt egyformán viselkedik. Van ahol hűl, van ahol nő a hőmérséklet. Amit a csillag nem tud, hogy a szomszédnak úgy direktben odaküldi a hőt. Ő csak mindenfelé egyformán tudja küldeni.

Gondolj a következőre. Van egy teremben egy kis gömb 10 cm-es sugarú. 1000000 egység hő van benne, az jó meleg, viszont a teremben csak 10 egység hő van mindenütt. Elkezdi szétosztani a hőjét, mégpedig igazságosan, minden térrész ugyanannyit kap, hogy mindenhol egyforma hő legyen. A terem legyen akkora, hogy 10 m-es gömb kitöltené, ha szétdarabolnák és mindenhová tennének belőle. A terembe mindenhová egy egység jutna, vagyis az mindenütt 11 lenne. Az univerzumban a szomszéd csillag a méretéhez képest nem a szomszéd teremben, hanem a szomszéd országban van. Ha minden csillagnak nem a saját termét, hanem az országát kéne kifűteni, a hőmérséklet növekedését észre se vennéd (még az egy fokot se).

Na ezért nem számít az a sok forró csillag.

Bár vannak hasznos válaszok, szerintem nem teljesen jól közelítitek meg a kérdést.

Az univerzum hűlésén azt értik, hogy a munkává alakítható energia összessége csökken az univerzumban, mivel az entrópia növekszik. Az univerzumot tekinthetjük zárt rendszernek. Ideális esetben (izentropikus körülmények közt) a zárt rendszer munkává alakítható energiája nem csökkenne, és ez teljesen független a tágulástól vagy az energia eloszlásától. Azonban ez a valóságban nem így van, ezt a jelenséget a termodinamika második főtétele írja le: egy zárt rendszer entrópiája folyamatosan növekszik, egészen addig, míg tökéletesen egyenletesen eloszlott energia és maximális entrópia nem következik be. Gyakorlatilag azt lehet mondani, hogy a (véges) világegyetem rendelkezésre álló energiája "fogy" (disszipálódik).