Az tuti, hogy a folyadékok összenyomhatatlanok?

Helo!

Egy egyszerü magyarazat: Ha letezik valami, aminek megvannak az adottsagai - tömeg, suly... -, akkor azt hogyan lehetne eltüntetni oly modon, hogy a összenyomod? Sehogy.

Ugy pedig szemleltetheted, hogy felszivsz egy kis vizet- eleg par mililiter - egy fecskendöbe. Fogd be a veget, es probald meg teljesen benyomni a fecskendö veget. Voala.

Ha fel nem is robban, de elakad. Vagy még inkább a rések mentén kipréselődik a víz.

Egyébként össze lehet nyomni, akár sok milliószor kisebb térfogatúra is, csak nem emberi gépekkel, hanem pl. egy neutroncsillag vagy fekete lyuk gravitációjával.

Csak nagyon kis mértékben nyomhatók össze, de ez tized, század ezrelék nagyságrendű.

A gép nem akad el, ilyen nincs... mi az h. elakad...

Hidraulikus berendezéseknek az alapelve egyébként pont az, hogy teljesítményt viszünk át egy másik területre, úgy hogy a folyadék gyakorlatilag nem nyomódik össze.

Szinte minden hidraulikus berendezés alapötlete az ún. hidraulikus emelő. Van egy F erőd, melyet te A felületen tudsz kifejteni, azaz p=F/A nyomás van létrehozva, mert mondjuk ennyit bír a kompresszor.

Viszont ha neked egy adott helyen az F erő 20-szorosára van szükséged, akkor nem 20 szor nagyobb teljesítményű kompresszort építesz be, mert az költséges+gazdaságtalan, hanem a hidraulika másik oldalán a leületet 20 szorosára növeled.

Hogy is van ez? Úgy hogy zárt folyadékban a nyomás gyengítetlenül terjed tovább: p=F/A állandó.

A "p" folyadéknyomás pedig úgy marad állandó, ha 20-szoros munkaerő mellett a felületet 20-szorosára növeled.

Amit most leírtam, ez a gyakorlati alkalmazása, talán így jobban megérted.

Mire jó ez? Néhány példa:

-Kivágó és lyukasztó gépek.

-Vágóberendezések.

-Présgépek.

-Szegecselőgépek.

-Szívókutak/nyomókutak.

-Kompresszorok, szívattyúk működése.