A különböző testekben a semleges töltésű atomokat vagy molekulákat mi köti egymáshoz?

Amelyik mindenhol semleges és még kicsi is, azt semmi nem köti egymáshoz, és gáz halmazállapotú lesz. Ezeket csak nagy nyomással lehet egymáshoz préselni.

Amelyik mindenhol semleges, és nagy, az inkább folyadék lesz (pl benzin). Nincs annyi kölcsonhatás a molekulák közt, hogy szilárd rácsa legyen, de annyi van, hogy együtt maradjanak. Ezért ezek a folyadékok sokszor igen könnyen párolognak, azaz a molekulák elszakadnak egymástól.

Attól, hogy egy molekula kifelé semleges, lehet benne olyan töltésmegoszlás, amitől a molekula egyik fele pozitivabb, a másik meg negativabb. Ebben az esetben érthető az egymás iránti "vonzalmuk". A legjobb példa éppen a vízmolekula, ami tkp. háromszög alakú, és a " középen" levő oxigénatom "elszedi" egy kicsit a kovalens kötésben közös elektronokat a hidrogénektől, ami azt jelenti, hogy ezek az elektronok valamivel nagyobb valószínűséggel tartózkodnak az oxigén közelében, mint a hidrogénatomok mellett. Így tehát a háromszögnek az oxigénes csúcsa negativ lesz, a hidrogénesek pedig kicsit pozitivak.

Amiket itt leírtam, csak régi emlékek, és rémlik, hogy a vízmolekula esetében nem pont így van a korrekt kémiai magyarázat, hanem az oxigénnek valami lekötetlen, vagy felesleges, vagy milyen elektronjai vannak, ezért szivesen veszem, ha valóban hozzáértő korrigál.