Egy ujabb magyar tetel, amihez segitsegre lenne szuksegem. Hasonlitsatok ossze halmazabraval a Balassi-vers es a Jozsef Attila-versreszlet harang metaforikajat. Melyik versben milyen szofajoknak van vagy nincs meghatarozo szerepe?
-Jozsef Attila versreszket
Szoknyás lábad mozgása
harangnyelvek ingása,
folyóvízben
két jegenye hajlása.
Szoknyás lábad mozgása
harangnyelvek kongása,
folyóvízben
néma lombok hullása.
-Balassi vers
[Celia-versek]
Ötödik
Kiben az Celia szerelméért való gyötrelméről szól, hasonlítván az szerelmet hol malomhoz s hol haranghoz
1 Mely csuda gyötrelem ez, hogy a szerelem búmra most malommá lett,
Hol, mint gabonáját, engemet, szolgáját szép Celiával őrlet,
Siralmam patakja az kereket hajtja, kin lisztté létig töret.
2 Ím, az nagy szerelem miatt búsult lelkem már szinte haranggá lett,
Kit szerelem bennem félen vér ellenem, rám támadván amellett,
Azért kong jajszóval, zúg fohászkodással szegény, nyugalma helyett.
3 Mint egy kristálykövet soha el nem törhet, noha éget, verőfén,
Úgy az én szívemet, noha vall gyötrelmet, el nem rontja tüzes kén,
Csak gyúl szegény s hevül, mert szertelenül fűl, mint kristály, kit süt hév szén.
válasza:József Attila versében hiányoznak az igék, tehát az igéknek nincs meghatározó szerepe.
Ezek hiányos mondatok, nem fogalmaznak meg sem állítást, sem kérdést.
mozgás, ingás, hajlás, kongás, hullás - ezek szófaja igéből képzett főnevek, amelyek mozgást és állapotot egyszerre érzékeltetnek.
mozog - ige
ás - képző
inog - ige
ás - képző... és így tovább.
"szoknyás lábad mozgása
harangnyelvek ingása
két jegenye hajlása
szoknyás lábad mozgása
harangnyelvek kongása
néma lombok hullása" - ezek pillanatképek, dinamikus, szoros kapcsolat van köztük.
Mindkét versben a szerelem és az elmúlás képzetei jelennek meg. A harang, a kongás, a siralom, a jajszó az elmúlás asszociációi.
Ezeknek a főneveknek /szófaj/ meghatározó szerepe van a versben.
gyötrelem, szerelem, bús lélek, - szerintem ezek a viszonzatlan szerelem asszociációi
válasza:Balassi versében a szerelmet hol malomhoz, hol haranghoz hasonlítja.
malom - forgó világmindenség
harang - szent jelkép
Visszatérő malomtoposz /a szerelem malom alapmetaforából indul ki./
József Attila és Vágó Márta /akihez állítólag a verset írta/ között társadalmi különbségek voltak. Más volt a származásuk, szokásuk, máshogy gondolkodtak.
Ezért a költő érzékelteti a köztük lévő távolságot.
Az utolsó előtti versszakban érezzük azt a feszültséget, a vágyat, amit a költő érezhetett, amikor az ingó szoknyás lábat nézte.
Az utolsó versszakban pedig az ingás átváltozik kongássá, a költő érezhette, hogy vágyai megtestesítője eltávolodik tőle.
A néma lombok hullása is ezt jelképezi.
"A halmazábrát valaki megírhatná, aki azt érti."
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!