Mire hat nagyobb nehézségi erő az olvasztott rézre vagy a szilárdra?

Hőtágulás.

Az olvadt réznek kisebb a sűrűsége.

... de ettől még a tömege nem változik.

A lehető legminimálisabb eltérés abból adódhat, hogy ha más az alakja a réznek az egyes esetekben. Ugyanis a grav. erőtér nem homogén, hanem gömbszimmetrikus szerkezetű, és a centrumtól távolodva kisebb. Így a feljebb levő részekre fajlagosan kisebb erő hat, de ez az eltérés a milliomodnak a milliomod része lehet.

A hőtágulás ennyiben befolyásolhatja a változást, de ez nem tekinthető változásnak, ill. nem hiszem, hogy bármilyen mérőműszerrel kimutatható volna.

"Az olvadt réznek kisebb a sűrűsége."

Csakhogy a sürüségnek semmi köze a tárgyra ható gravitációs erőhöz.

Ez legfeljebb olyan szempontból számit, hogy földi viszonyok között két egyforma tömegü tárgy közül a nagyobb térfogatú tárgyra nagyobb felhajtóerő hat - a légkör felhajtó ereje -, ami nyilván ellentétes irányú a gravitációs erőhatással, de ettől még a szigorúan értelmezett gravitációs erő nem lesz kisebb, csak az ellenerő lesz nagyobb.

És tegyük hozzá, hogy a réz szilárd és olvasztott halmazállapota között annyira kicsi a térfogat-különbség, hogy gyakorlatilag mérhetetlen a felhajtóerőben jelentkező különbség.

"Csakhogy a sürüségnek semmi köze a tárgyra ható gravitációs erőhöz."

A kérdés túl kevés alapadatot tartalmazó megfogalmazása a hunyó.

Egységnyi térfogatra vagy egységnyi tömegre vonatkozik?

Mert ha térfogatra, akkor igazam volt.

A szilárd állapotban alak, elhelyezkedés a Föld (föld? Vagy Mars? Vagy Hold?) tömegközéppontjához képest?

Itt most minden válaszoló feltételezett valamilyen általa logikusnak tekintett, a kérdésből hiányzó peremfeltételeket, de egyáltalán nem biztos, hogy azok azok, amiket ő feltételez.

A kérdésre eredeti állapotában nincs válasz, mert hiányoznak belőle azok az alapok, ami alapján megválaszolható lenne.