Elméletileg kivitelezhető lenne egy bolygó "földköpenyében" egy összefüggő gyémántburok létrehozása?
Rengeteg mélységi fúráson keresztül (körben a bolygón) rengeteg tiszta szenet pumpálna egy civilizáció a bolygó olvadt köpenyébe, olyan mélységbe ahol a gyémánt létrejöttéhez szükséges körülmények uralkodnak.
(Tök mindegy honnan szedik az alapanyagot, kisbolygóbányászatból, és számolnak a veszteséggel, tehát a szükséges anyagmennyiség többszörösét rakják be.)
Létrejöhetne egy összefüggő és kellően vastag (néhány km) gyémántburok, mely elpusztíthatatlanná tenné a bolygó belsőbb részeit?
Pl egy óriás meteorit sem tudná átütni csupán a földkérget és itt megállna, vagy egy nagyon közeli szupernóva robbanás "csupán" a "föld"kérget fújná le a bolygóról.
Persze a civilizáció szempontjából minden ilyen eshetőség már "tökmindegy", vagyis teljesen haszontalan is ez a dolog. Ezért írtam hogy fikciós kérdés (Sci-Fi).
De azért kíváncsi lennék a véleményekre esetleges tudományos (fizikai) cáfolatokra, hogy miért nem lenne megvalósítható, vagy jól gondolom -e hogy ez így akár működhetne is.
Ismétlem tekintsünk el most attól, mibe kerülne, mennyi időbe, mennyi szén kell hozzá, mekkora kárt okozna, hogy fúrnának olyan mélyre, hogy bírná a fúrás azt a hőt ami odalent van, mennyire nem lenne értelme stb.
Csak a fizikai tudományos megközelítését kérem, hogy létrejöhet -e ilyen módon nagy mennyiségű gyémánt és egy darabban lenne -e az egész vagy sok kicsiben? Esetleg elvinnék az "áramlatok" odalent mielőtt összeforrna eggyé? Köszönöm a válaszokat előre is.
válasza:Ha attól eltekintünk, hogy a földköpeny alsó -még szilárd- részén laza 4000 fok van meg úgy 100+GP nyomás, szal érted ide aztán pumpálhatnád a szenet ész nélkül.
Ha a többi "ha"tól eltekintünk, szerintem ebben a formában nem tudnál még sima gyémántot sem létrehozni ilyen módon, nem hogy egy komplett gyémánt kérget.
válasza:A gyémánt nagyon kemény anyag, igen. Csak éppenséggel rideg is, és csak a kristálylapokra kemény. Egy gyémántburok a felszín alatt nem tenné elpusztíthatatlanná a bolygót, sőt...
Onnantól a becsapódás ereje sokkal jobban elnyelődne, hiszen rövidebb úton fékeződne le az aszteroida, és sokkalta több munkát végezne. Más szóval, ha a gyémántkérget nem is törné át (de valószínűleg igen, hiszen a gyémánt is remekül ég, és az aszteroida bőven elég energiát közölne a gyémánt kötéseinek feloldásához - más szóval, szétesne a gyémántod), a fölötte lévő, számunkra legértékesebb felszín sokkal nagyobb területen pusztulna el, és robbanna szét.
Newton hozott régen egy érdekes felvetést: azonos keménységű anyagok esetén az (pl egy kőfal és egy kőgolyó) a kőgolyó energiája majdnem bármekkora lehet, akkor is csak a saját átmérőjéig fog lyukat ütni (mélységre). Azonban a környéken szét fog vetni minden anyagot. Ha megnézed a krátereket, ez az elv nagyjából igaz is a becsapódó aszteroida esetén: a kráter pont középen a legcsekélyebb (kb aszteroida mélységű) de körben az energiája szétvet minden anyagot.
Tehát, ez alapján a legtökéletesebb aszteroida elleni védelem az volna, ha valami puha anyaggal, de nagyon-nagyon vastagon beterítenénk a felszínt. Mondjuk, szilikagéllel, vagy hasonlóval. Ekkor a becsapódás esetén lassan adja át az energiát a környezetnek, mivel lassan lassul le. Tehát egy 20-30km vastag gél, vagy valami nagyon lágy szerkezetű anyag remek védelmet adna a becsapódások ellen.
válasza:A fent leírtak miatt nem lehetne megcsinálni, és nem is volna értelme.
És ott van még egy szempont: ha meg is lehetne csinálni, a szilárdsághoz elegendő vastagságú réteghez nincs elég hozzáférhető szén a Földön. A szén mennyisége csupán annyi, mint egy penészréteg egy almán.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!