Az anyag rezeg. Minden máshogyan rezeg vagy pl. : az elektronok ugyan úgy vagy hogyan van ez?

Az atommagok "rezegnek" össze vissza, az elektronok "felhőben" keringenek körülöttük, de nem lehet megmondani hogy egy adott elektron egy adott időpillanatban hol van.

Minél "melegebb" egy anyag annál hevesebb az atommag rezgése (a rezgés amplitúdója).

Minden elem atommagjai össze - vissza rezegnek, ámde vannak bizonyos kitüntetett frekvenciáik, minden elemnél más és más, ahol vagy jobban vagy még kevésbé nyelik el a külső sugárzást, mint normál esetben és még vissza is sugározhatnak de azt is az adott elemre jellemző frekvencián.

Ezekben a jelenségekben viszont nem csak az atommagnak hanem az elektronfelhőjének is fontos szerep jut.

Az elnyelésnek színkép elemzésnél van jelentősége kioltási vonalakként jelenik ez meg.

Az adott frekvenciájú kisugárzásnak fény illetve egyéb sugárzások keltésénél, lézernél stb. Jellemző hogy nem a besugárzó frekvenciát kapod vissza hanem a "megpiszkált" atom sajátját, vagyis frekvenciaváltás történik.

Konyhanyelven leírva ennyi jutott hirtelen eszembe.

Hát kedves első ebben több pontatlanságot muszáj vagyok kijavítani!

EagleHUN nevű felhasználó válasza:

"

Minél "melegebb" egy anyag annál hevesebb az atommag rezgése (a rezgés amplitúdója).

"

Nem. Az egy szabadsági fokra eső kinetikai energiája. Hogy az rezgő e vagy más (forgó, haladó) azt leginkább az anyag halmazállapota dönti el. Gondold meg, az argon gáz mint elem 1 atomos 3+3 szabadsági fokkal, soha nem fog rezegni szobahőmérsékleten.

"

Minden elem atommagjai össze - vissza rezegnek, ámde vannak bizonyos kitüntetett frekvenciáik, minden elemnél más és más, ahol vagy jobban vagy még kevésbé nyelik el a külső sugárzást, mint normál esetben és még vissza is sugározhatnak de azt is az adott elemre jellemző frekvencián.

"

Valamikor biztos hallottál a spektroszkópia alapjairól, de az biztos nagyon régen volt. Nem az atommagokkal hanem az elektronfelhővel kapcsolatos - (annak is a külső részével - az Auger elektronokat kivéve)- kvantált energiaváltozásait lehet kimutatni. Vegyérték rezgések, kötések, forgási , ollózó stb rezgések, lengések MOLEKULÁKRA vonatkoznak, egy atommag csak úgy nem rezeg magában.(kristályrácsban igen, de csak ott, gázként nem)

Ezeket a rezgéseket gerjesztő energiájú sugárzást képes elnyelni az illető atom/molekula, és így elnyelési szinképe keletkezik.

Energiától ha megszabadul az illető atom (ami szintén CSAK az elektron állapotban jelent változást, mert ez nem atomreaktor) akkor a változásra jellemző hullámhosszú sugárzást bocsát ki (emissziós szinkép)

"

Ezekben a jelenségekben viszont nem csak az atommagnak hanem az elektronfelhőjének is fontos szerep jut.

"

Mint előbb leirtam , az atom elektronfelhőjéé a döntő szerep, az atom csak minegy tömegként" van jelen a "lengő" rendszerben!

Brrr... kicsit tanulj még!