Tudom hogy ez elég provokatív kérdés/kérés de ezt valaki meg tudná cáfolni? (többi lent)

"aminek én nem látom az értelmét"

Mióta szempont valakinek a világnézetének a felépítésekor, hogy Freund Tamás professzor nem érti? Ha nem érti, az legyen az ő baja. Freund Tamás szerint érthetetlen és megmagyarázhatatlan dolog az, hogy egy logikus, materialista szemlélethez szoktatott ember nem hiszi el egy másik embernek, hogy a láthatatlan és teljességgel bizonyíthatatlan, őskori és legkésőbb ókori eredetű fogalmai valódiak. Ebben mi az értetlen? Fordítva viszont, akik Freund Tamás istenhívó professzor hiedelemrendszeréről gondolkoznak, nem mondják azt, hogy nem látják értelmét, hanem nagyon is látják, ezért is tolerálhatják az ő nézeteit annak ellenére, hogy nem értenek vele egyet.

"A legnagyobb rejtély a gondolkodó, szabad akarattal rendelkező ember keletkezésének az értelme, a lelkünk eredete, küldetése és sorsa."

Lélek nincs, nyilvánvaló. A keletkezésünknek értelme szintén nincs. A küldetésünket magunk választjuk, a sorsunk pedig részben véletlenszerű, részben magunk irányítjuk. Ez egy precíz materialista szemlélet, rövid, velős, egyszerű. Nem tudom, mi érthetetlen van benne.

"Ezek olyan kérdések, amelyekre a természettudomány sohasem fog választ adni."

A válasz immár adott, ámbár puszta érzelmi okokból még nem mindenki tud azonosulni velük.

"Ha pedig a hitünk más kérdésekkel foglalkozik, mint a tudomány, akkor miért ne lehetne a kettő összeegyeztethető, egymást kiegészítő?"

Mert nem igaz az, hogy a kettő más dologgal foglalkozik. A tudomány a vallásos nézetekkel is foglalkozik. Régészetileg, logikailag vizsgálhatunk vallásos állításokat, nézeteket. A vallás pedig köti az ebet a karóhoz, például elveti az evolúciót vagy az abiogenezist anélkül, hogy bármilyen kompetens érve lenne ellene. Előbb elveti, utána erőlködik valami választ.

#2 válaszoló szinte teljes mértékben kifejtette azt amit én is gondolok.

"Olyan hiedelemrendszerben kell élnie, aminek én nem látom az értelmét." - mondja a professzor az ateistákról. Ám megkérdezném, hogy valójában ki él hiedelemvilágban? Az aki a tudományos bizonyítékokat figyelembe véve racionális gondolkodással próbálja megérteni a világot, vagy az, aki szerint egy szakállas öregember egy felhőn üldögélve figyel minket?

Ismét egy szép példát láthattunk arra, hogy attól, mert valaki egy területen kiemelkedőt alkotott, más téren még az sem biztos, hogy az átlagos szintet eléri.

Tulajdonképpen önmaga üti agyon saját érvelését. Tehát szerinte azért, mert valami számára érthetetlen, ezért az máris furcsa, meg "különleges"?

Hadd ne kelljen ecsetelnem, hogy ez tudományosan mennyire nem érv.

1. Egy művelt tudósnak tudnia kell, hogy az univerzum meglehetősen nagy, azt talán nem tudhatja biztosan, hogy végtelenül nagy, de azt beláthatja, hogy a mi nézőpontunkból nagyon nagy (közel végtelenül nagy).

2. Ha biztosan tudjuk, hogy egy bolygón van élet, akkor tudnunk kell, hogy az élet létezése nem lehetetlen. (Cogito ergo sum.) Azt nem tudhatjuk biztosan, hogy milyen gyakori az élet, de azt biztosan tudhatjuk, hogy megjelenési valószínűsége 0-nál nagyobb.

3. Logikus feltételezés fentiekből, hogy egy végtelen vagy közel végtelen nagyságú univerzumban, ha valaminek a valószínűsége 0-nál biztosan nagyobb, akkor elég sokszor, sőt minden bizonnyal nagyon sokszor, ha pedig az univerzum tényleg végtelen akkor végtelenül sokszor fordul elő élet.

4. Logikus feltételezés, hogy az életet hordozó égitesteken (amelyekből legalább nagyon sok, de könnyen lehet, hogy végtelenül sok van) az élet fejlettsége nem hajszálpontosan szinkronizáltan egyforma.

5. Láttuk, hogy 10, 100 vagy 1000 évnyi különbség mekkora óriási fejlődést hozhat a tudományban, művészetekben, kultúrában, társadalomban. Mivel az általunk ismert világegyetem legalább 12-14 milliárd éves, így belátható, hogy 1, 10, 100 vagy akár 1000 millió éves fejlettségbeli különbség két élő faj között nem valami nagy dolog.

6. Ha belegondolunk abba, hogy tudásban, képességben, hatalomban mennyivel fejlettebb lehet egy nálunk 1, 10, 100 vagy akár 1000 millió évvel fejlettebb civilizáció, akkor beláthatjuk, hogy egy ilyen civilizáció és a mi szentírásaink istene között nem tudnánk különbséget tenni.

7. Egy tudományosan kicsit is tájékozott ember tehát nemigen tud nem istenhívő lenni. Más kérdés, hogy ez nem feltétlenül vallásos istenhit. Habár például a mormon kereszténység istenképe pont ilyen, és más ősi vallásoktól (pl. brahmanizmus) sem idegen ez az istenkép.