Mi a különbség a vallások, a tudomány és a filozófia között?

A vallások emberi érzelmekre alapoznak, megfoghatatlan, ellenőrizhetetlen elemeket használnak fel.

A tudomány célja a vizsgálat. Hipotéziseket, modelleket állítanak fel megvizsgált, és/vagy elképzelt esetekről, és azokat megvizsgálják, hogy adott történés, eset, objektum valóban a modellnek megfelelően működik.

A filozófia valamilyen szinten hasonló a tudományhoz, de a filozófia nem vizsgál, nem ellenőriz, hanem pusztán gondolkodással, esetleg logikával akarja összerakni a valóságot, vizsgálni valamit.

Eredeti célja szerint mindegyik a valóságot magyarázza (más kérdés mivé válik közben).

A vallás teljesen légbőlkapott dolgokra alapoz, abszolút kijelentéseket tesz, és totális engedelmességet vár. Válaszpótlékokat gyárt a "miért" kérdésekre is.

A filozófia tetszőleges alapokra épít, de feltalálta a logikát, azaz minden légvárának belső logikája van.

Kiegészítő segédeszköze lehet ezáltal akár a tudománynak is, mivel ha a megfelelő alapokat megadod neki, hasznos gondolatmenetekkel, levezetésekkel is képes megjutalmazni. A legtöbb esetben már legakább hajlik a relativizmusra, azaz figyelmebe veszi a körülményeit a szituációnak.

A tudomány a "hogyan működik" kérdésekre adja meg a választ. Jelenleg nem ismerünk ennél jobb módszert a valóság leírására és megismerésére. Azért hogy ezt megtehesse feladta a "miért" kérdésekre a választ, és teljes mértékben relatívan áll az olyan kérdésekhez mint pl. "jó-e ez?"

Axiómái a megismételhetőség, ellenőrizhetőség, és a valóság megismerésének lehetőség szerint objektív megismerése.

Filozófia= elképzelhető, hogy...

Tudomány= szinte biztos, hogy...

Vallás= Na de higgyétek már el most már, hogy na, de tényleg hogy...

Valóban mindhárom a világot értelmezi, csak más szempontból.

A vallás célja az ismeretlentől, bizonytalanságtól való emberi félelem eliminálása. Azért alakult ki, hogy magyarázza az adott korban magyarázhatatlant, ezáltal elviselhetővé tegye az elviselhetetlent. Azzal most nem foglalkoznék, hogy aztán az idők során mire használták fel a vallást.

A tudomány az előbbivel ellentétesen, az ismeretlent és magyarázhatatlant vizsgálni kezdte, hogy választ kapjon kérdéseire. Ez persze az előzőnél nagyobb türelmet és több munkát igényel. A tudomány közben rájött, miféle módszertannal tud a legjobban előrehaladni a megismerésben.

A filozófia az, amely segítséget ad a tudománynak a módszertanban. Minthogy egy problémának a megoldásához mindig többféle úton is eljuthatunk, ezért a filozófia is többféle módszertant dolgozott ki a materializmustól a szubjektív és objektív idealizmusig, vagy éppen a szkepticizmuson keresztül.

A tudomány egy jelenség lefolyásának szabályait, körülményeit vizsgálja. A filozófia nem foglakozik magával a jelenséggel, hanem azt általánosítva próbál általános módszereket adni a vizsgálathoz.

A világ értelmezésével többféle gondolati rendszer és megismerési forma is foglalkozik.

--A tudomány igazolható (igazolt, tesztelt) ismeretek gondolati rendszere. Csak olyan állításokkal foglalkozik, amelyek igazságtartalmának (prediktív erejének) ellenőrzésére lehetőség van.

--A filozófia egy tudományág, amely más tudományágak ismereteit felhasználva a legáltalánosabb (okkal, céllal, alapvető rendezőelvekkel, megismerhetőséggel, jóval és rosszal stb összefüggő) kérdések megválaszolására, tanulmányozására törekszik.

-- A vallás a hit szervezett, intézményesült, gondolati rendszerbe szervezett formája.

"A hit pedig a reménylett dolgoknak valósága, és a nem látott dolgokról való meggyőződés" (Pál apostol zsidókhoz írt levele 11:1).

--A művészet önkifejező eszköz, a valóság tükörképe a művész szubjektív látásmódján, érzésein átszűrve. A művészi élmény a világ lelkileg mélyebb megismerésének eszköze is lehet.

--A világ személyes megismerésének eszközei a ráció, emóció, kommunikáció, meditáció, empátia, reveláció-inspiráció és az ima is. A tudományok ezek közül a rációt az értelmi megismerést szolgálják. A művészetek a rációt, emóciót, empátiát, kommunikációt is. A vallásos hit mindezekhez hozzáveszi a meditációt, revelációt és az imát is. A tudományban az állítást tesztelni kell, a művészetben csak kifejezésre juttatni, a vallásokban pedig vagy a személyes kinyilatkoztatás, vagy a tekintélyelvűség teszi mérlegre az állítást.