Minden szempontot összevetve, végülis a VHS-kazetta, vagy a DVD az időtállóbb adattároló? Vajon melyiken lehetne 100 év múlva is megnézni egy filmet?

Nézzük csak, milyenek is:

VHS-kazetta

-analóg

-mivel analóg, a rá felvett adat sosem lehet "tökéletes"

-a primitívnek tűnö műanyag kaziborítás valójában egy igen okos megoldás a szalag megvédésére

-mivel analóg, ha a szalag 1 része sérül, annyi baj történik, hogy az azon a részen lévő adatdarabka zavaros képű vagy legfeljebb olvashatalan lesz

-a több mozgó alkatrész miatt gyakrabban előfordulhat mozgásból adódó hibalehetőség pl. a magnó megeszi a szalagot

-mivel analóg, a rajta lévő adat minősége, a környezeti viszontagságok és a mindennapos használat miatt, hacsak nem éri nagy trauma a kazettát, csak szépen-lassan fokozatosan romlik

DVD

-digitális

-mivel digitális a rá felvett adat "tökéletes"

-önmagában nincs valami nagy védelme, 1 átlagos DVD tok 1 kazi dobozáshoz képest sokszor jóval kevesebb védelmet nyújt

-mivel digitális, ezért, ha a DVD egy része kritikus helyen karcolódik, jó eséllyel olyan romlás állhat be, amitől a film nagy része lejátszhatatlan, vagy rosszabb esetben el se indul a DVD

-kevesebb mozgó alkatrész, kevesebb hibalehetőség, de ne felejtsük el, hogy a DVD lejászás közben veszettül pörög, és én már jártam úgy, hogy egyszercsak darálást hallok és a számítógép meghajtója ripityára darálta a DVD-t

-mivel digitális, a rajta lévő adat vagy tökéletes, vagy be se jön, és sokszor a leglényegtelenebbnek tűnő trauma elég hozzá, hogy az utóbbi legyen a helyzet