CNC esztergan a fordulatonkenti elotolast hogy tudom kiszámolni?

Esztergán a legritkább esetekben szokták mm/percben megadni az előtolást. Ez leginkább a hagyományos gépek miatt alakult így, mivel egy hagyományos esztergán az előtoló mozgás mindig a főorsóról van származtatva, míg marógépen az előtolásnak külön motorja van.

A kérdésre válaszolva, az előtolást sem a vágósebességből, sem a fordulatszámból nem kell sehogyan sem kiszámolni. Minden szerszámnak megvannak a maga technológia paraméterei. Ha nem lenne világos, az F0.1, 0.1mm/fordulat előtolást jelent. A példánál maradva egy 4,2-es fúrónak sokallom az egytizedes előtolást, de valószínűleg még nem törne el.

Esztergakéseknél lehet úgy okoskodni, hogy a csúcssugár értékének fele az általában még jó felületet ad, de ez sem szentírás. A lapkák dobozán feltünteti a gyártó a megfelelő intervallumokat, amilyen határok között még optimálisan tud dolgozni a lapka. A telibefúróknál szintén megvannak adva ezek az adatok. A sima gyorsacél csigafúróknál leginkább tapasztalati úton alakultak ki ezek az értékek, de mivel nagyban függnek a megmunkálás egyéb körülményeitől, ezért ezek az adatok leginkább csak irányadóak.

Marógépnél kicsit más a téma, de ott se magát az előtolás nagyságát számolod ki, csak átváltod a fordulatonkénti előtolást, mm/percre, persze a fordulatszám figyelembevételével.

A lapkák dobozán feltünteti a gyártó a megfelelő intervallumokat, amilyen határok között még optimálisan tud dolgozni a lapka.

#1 VAGYOK ezt ismerem megad 40-160 as vágósebességet aztán állítsd be.

"ezt ismerem megad 40-160 as vágósebességet aztán állítsd be"

Szerintem azért elég jó támpontot ad ez a kis ajánlás, mondjuk ilyen szélsőséges értékek nyilván nincsenek megadva, mert a 40-es vágósebesség az kobaltos vagy porkohászati gyorsacél hűtéssel, a 160-as pedig a bevonatos keményfémlapkák optimális alkalmazásának alja.

Itt egy példa: [link]

Itt megvan adva a számított optimális érték is, de hozzá kell tenni egy intervallumot, mert mint írtam az alkalmazástól rengeteg dolog függ. Például egy furatkésnek, főleg ami jobban ki van lógatva célszerűbb alacsonyabb sebességet adni. Egy 500mm-es átmérőt ami síktárcsában van megfogva és kilóg 100mm-t, más fogásmélységgel, előtolással, vágósebességgel állsz neki megmunkálni, mint egy átmérő 20-as rudat 500mm hosszon, két csúcs között megfogva. Ettől függetlenül mindkét feladatra alkalmas lehet az adott lapka, csak más értékeket kell alkalmazni.

A fúrókra visszatérve, ott is rengeteg dologtól függenek az értékek. A köszörülés minősége, a keresztél ki van-e köszörülve, milyen gyorsacélról van szó, bevonat van-e? Az inoxból is többféle van, van ami tényleg rohadt szívós, van ami csak enyhén. Ezek mind befolyásolják az előtolás és a vágósebesség értékét. A gyakorlat azt mutatja, hogy egyedi gyártásban és kis sorozatoknál inkább egy biztonságosan alacsony értéket választanak, mert a minimális időveszteség még mindig kifizetőbb, mint az esetleges szerszámtörések.

Hogy F-nek mi lesz a mértékegysége, attól függ milyen G-kódot tesztek elé. G95-nél mm/ford, G94-nél mm/min. Esztergán előbbi, marón utóbbi az alapértelmezés.

Egyébként nem minden hagyományos esztergán mm/perc, lásd pl. MVE280.

Ebben teljesen igazad van hogy G kóddal meg lehet változtatni az előtolás megadásának módját. De a példa kedvéért, ugyan úgy meg lehet azt is változtatni hogy az X értéket átmérőként vagy sugárként értelmezze, csak ez se elterjedt módszer, ugyanúgy ahogy az előtolás megadásának megváltoztatása sem. Másrészt ez az előtolás "kiszámolásán", semmit nem segít, mert mint írtam az előtolást nem lehet kiszámolni.

Az MVE280-as sztoriban viszont erősen kételkedek. Egyrészt mert dolgoztam ilyen gépen és tudom hogy nem így van, másrészről nagyon megbonyolította volna a gép kezelését.

Két lehetőség van:

Ha lett volna rajta külön előtolómotor, (mint ahogy nem volt) akkor lett volna értelme így megadni az előtolást. Azonban, ebben az estben minden fordulatszámváltásnál az előtolást is állítani kellet volna ha a tényleges előtolást állandón akartuk volna tartani. Mert mondjuk 750-es fordulathoz beállítunk 150mm/min előtolást, az ugye 0,2mm/ford. Ha a fordulatszámot levesszük 150-re de az előtolás ugyanúgy 150mm/min-en marad, az könnyen belátható, hogy már 1mm/ford előtolást jelent. Szóval egyrészt ez az állandó kapcsolgatás, másrészt még ott a menetvágás funkció. Azt mindenképpen a főorsóról kellet volna származtatni, mert menetemelkedést nem lehet mm/min-be megadni, de ha még össze is sikerült volna ügyeskedni a megfelelő főorsófordulatot a megfelelő előtolással (az előző példánál maradva 150-es fordulat 150mm/min előtolással, az 1-es menetemelkedés), a kés nem talált volna vissza a menetbe új fogásvételnél.

Szóval meg kellet volna hagyni a hagyományos lehajtást a vezérorsó miatt, a vonóorsónak meg evvel párhuzamosan lett volna egy külön előtolómotorja, ami miatt állandóan kapcsolgatni kellet volna az előtolást. Szerintem sok értelme nincs.

Második lehetőségként, nem lett volna külön előtolómotor, csak a hagyományos lehajtás, a géptáblán viszont mm/min-be tüntetik fel az előtolást. Ebben az estben lehetett volna a gépen egy kb. 1nm-es tábla, mivel az előtolások száma 18x annyi lett volna mint eredetileg. Ugyanis az MVE280-on 18 sebesség volt, ezáltal minden előtolómű kapcsoláshoz 18-féle előtolás tartozott volna. Ennek se lett volna semmi értelme. Szerintem a melósok kb. az első héten a szemétbe dobták volna ezt a táblát és írtak volna egy rendeset.

Viszont úgy érzem kicsit elkanyarodtunk a témától, ha az MVE eszterga előtolóművéről, vagy arról akarunk beszélni hogy lehet a CNC-t átállítgatni, azt megtehetjük privátban is, anélkül hogy szétoffolnánk a kérdést. Mert azért ezeknek a témáknak sok közük nincs a csigafúró előtolásához.