Milyen lenne az élet fekete lyukak nélkül?

Így is egy rahedli csillag felrobban(t) szupernóvaként. Ezen robbanások gyártották le a hidrogénétől nehezebb elemeket a régmúltban(Fe,O,Al,C,Au,Cu és sorolhatnám) és küldték szét anyagukat az űrbe.Ha nem lettek volna, mi sem léteznénk.

Csillagporból születtünk.

A galaxisok teljesen máshogy néznének ki, mert ugye a galaxisok magjában is szupermasszív fekete lyukak vannak.

[link]

A kérdésedből kiderül, nem tudod, hogy minden a hidrogénnél és héliumnál (a két legegyszerűbb, és legkönnyebb elem) összetettebb és nehezebb elem - mind az összes(!!!) - a csillagokban keletkezett, és onnan szóródott szét "megszennyezve" a csillagközi hidrogén-hélium felhőket.

A vasig bezárólag a fősorozatbeli csillagok belsejében elkészülnek az elemek, a vasnál nehezebbek a szupernóva robbanásakor képződnek. Ugyanis akkor bőségesen rendelkezésre áll az az energia, ami a vasnál nehezebb elemek atommagjainak összeépüléséhez szükséges.

Namármost ha a kozmikus elemgyakoriságot nézzük, a hidrogén-hélium teszi ki mostanában is az összes atomos anyag mennyiségének kb. 99%-át. A fennmaradó 1% jut a többi összes elemre.

Az előzőek szerint tehát ha nem lennének (és nem lettek volna a múltban is) "megdöglő" csillagok, akkor mi sem lennénk, nem volnának Föld típusú kőzetbolygók, és így tovább...és így tovább...

Viszont, konkréten a kérdésedre: Ha mostantól egy szupernóva sem robbanna, egy deka nehezebb elem nem kerülne a csillagokból a csillagközi térbe, akkor se lenne belőle baja a Föld élővilágának.

De abban az esetben sem lenne semmi baja a Föld élővilágának, ha minden ez utáni csillaghalál, a csillag teljes széthullásával járna.

Mindkét verzió esetén sem történne más mint ami így is éppen történik. Vagyis SEMMI hatása a már meglévő bolygókra. (persze 10 milliárd év múlva már valószínűleg homlokegyenest másképp nézne ki a világegyetem a különböző verziók esetén)

Azoknak a "nagyon nagy" tömegű csillagoknak a száma amelyekből fekete lyuk lehet, elenyésző azoknak a "nagy" tömegű csillagoknak számához képest, amelyekből "kettes típusú szupernóva lehet. Vagyis szinte semmit NEM csökkent a nehezebb elemek "szennyezési" rátáján.

És végül, de nem legutolsó sorban: A fekete lyuk kialakulásával járó kataklizma jóval több nehéz elemet juttat a kozmikus térbe, mint e mezei szupernóva robbanás. Egyébként hipernóva robbanásnak hívják a jelenséget.

16:45!

Hipernóva robbanáskor hogy lehet, hogy a szétáramló anyagot nem szívja vissza a kialakuló feketelyuk? Mennyi idő telik el a robbanás és a feketelyukak kialakulása között, hogy az anyag képes megszökni? :)

Az csak tévhit, hogy a fekete lyuk minden anyagot beszív!

A tömege sokkal kisebb, mint azé a csillagé, amiből keletkezett - és természetesen a tömegével arányosan vonzza az anyagokat, nem jobban.

Magyarán, aki távol marad tőle, az nyugodtan keringhet akár évmilliárdokig. Egy fekete lyuknak is lehetnek pl. stabil bolygói.

" ...Hipernóva robbanáskor hogy lehet, hogy a szétáramló anyagot nem szívja vissza a kialakuló feketelyuk? Mennyi idő telik el a robbanás és a feketelyukak kialakulása között, hogy az anyag képes megszökni? ..."

Miért is szívná vissza? Egy fekete lyuknak biztosan kisebb a gravitációja egy adott távolságban, mint az őt "szülő" égitesté. A szökési sebesség csak az "égitest" tömegközéppontjától az eseményhorizontig nagyobb a fénynél, ennél távolabb már mindenféle anyag számára "elérhető" a szökési sebesség, és ami eléri, az nem is fog belehullani soha.

maci