Mi az alárendelő összetett mondat és a mellérendelő összetett mondat?

Az alárendelő összetett mondatnál az egyik tagmondat alá van rendelve a másiknak.

Pl. Megnézem azt a filmet, amelyik a tesóm kedvence.

Az alárendelő tagmondat "magyarázza" a főmondatot. Melyik filmet nézem meg? Amelyik a tesóm kedvence. Ez tárgyas alárendelés, mert a főmondatban az "azt" szót fejti ki a mellékmondat (és az "azt" tárgy a főmondatban).

Másik példa: Elmegyek oda, ahová régen el szerettem volna menni. Hová megyek el? Itt is a főmondatnak az "oda" részét fejti ki a mellékmondat. Mivel ez a szó helyhatározó, ezért ez helyhatározói alárendelés.

A mellérendelő szóösszetételeknél két egyenrangú mondatrész van, amelyek között valamilyen logikai viszony van.

Pl. Megcsináltam a leckét, ezért megdicsért az anyukám.

Itt egyik tagmondat sincs alárendelve a másiknak (megcsináltam a leckét - megdicsért az anyukám) - egyik sem fejti ki a másikat, a két kijelentés "egyenrangú". Viszont van közöttük logikai viszony, hiszen a lecke megírásának az lett a következménye, hogy dicséretet kaptam (ezért ez következtető mellérendelés). Van még néhány fajtája a mellérendelő összetett mondatoknak, de a lényeg az, hogy a tagmondatok között mellérendelés van, ha szétszeded őket, önállóan is megállják a helyüket. "Megcsináltam a leckét." "Megdicsért az anyukám." Ezzel szemben az alárendelő összetett mondatoknál az alárendelés már nem értelmes önmagában: "Megnéztem a filmet." "A tesóm kedvence".

elég jó a magyarázat :-), de azzal vigyázni kell, hogy a "boncolással" nem ennyire könnyű formailag megkülönböztetni őket: a végén lévő két mondatpárból könnyen létrehozható fordított eredmény is, pl.:

"Megcsináltam a leckét, amikor megdicsért az anyukám."

(– időhatározói alárendelő)

"Megnéztem a filmet, pedig a tesóm kedvence."

(– ellentétes mellérendelő)

[lehet, hogy a mondatok kicsit furák, de ez a tartalma miatt van, és nem azon múlik, hogy mennyire állják meg a helyüket önmagukban is]