Mennyire hihető, ill. ha valós értéket add, mennyire jó ez a MENSÁS eredmény?

17 éves korig az IQ eléggé hektikusan változik, ezért nem érdemes mérni. Olyan kicsit mint a testmagasság, lehet, hogy valaki fél év alatt nő 10 cm-t, a következő fél évben meg semennyit. De nyilván ha valaki már elért egy magasságot, kisebb már nem lesz, ergo ha egy felnőtt IQ teszten 15 évesen érsz el egy eredményt, azt 17, 20, 22 évesen is el fogod érni.

> Mennyire hiteles a teszt?

Nagyjából annak mondható. Bár nem esett át egy tudományos módszertannak megfelelő sztenderdizáláson, a kitöltési eredmények szórása alapján folyamatosan pontosodik a teszt. Arra jó, hogy eldöntsd, érdemes-e egy hiteles, sztenderdizált teszt kitöltésére elmenned.

> Ha hiteles, akkor mennyire jó az én eredményem?

A teszt 125-ig mér, tehát nem lehet tudni, hogy a te IQ-d 125, 130 vagy 140. 125-ös IQ azt jelenti, hogy jobban teljesítesz, mint az emberek 95%-a, kb. minden 20. ember az, aki megüti ezt a szintet. Ha magasságra kellene lefordítanom, akkor egy felnőtt magyar férfi átlagos magassága 176 cm, a szórás kb. 6 cm, a 125-ös IQ magasságra lefordítva egy 186 cm magasságnak felel meg. Az nem alacsony, de nem is egy óriás.

> Lehet-e növelni az IQ szintet, ha igen mennyivel, és hogyan?

Nem igazán. Az intelligencia fele részben genetikai adottság. Fele részben meg leginkább gyerekkorban alakul ki, itt előnyös a megfelelő tápláltság, az ingergazdag környezet stb. Legalábbis ami a maximális IQ-t illeti. De az IQ kicsit olyan, mint a futás. Lehet, hogy valaki genetikai, meg fejlődési adottságok miatt mondjuk elméletileg 15 másodperc alatt le tudná futni a 100 métert, de mivel nem edz, ezért csak 30 másodperc alatt tudja lefutni. Ő nyilván megfelelő edzéssel el tudja érni a 15 másodpercet, viszont a 10-et már nem, mert nincsenek meg a megfelelő adottságai.

Csakhogy az IQ nagyjából ki van maxolva egy átlagos tizen-, huszonévesnél, köszönhetően a kötelező oktatásnak, az elégé ingergazdag életmódnak, a különböző játékoknak stb.

Tehát a rövid válasz: Az IQ-t fejleszteni tizenéves korban eléggé minimálisan lehet. Esetleg IQ tesztek kitöltése, logikaibb játékok – ördöglakat, Rubik-kocka, sakk, számítógépes stratégiai játékok – valamennyire megolajozzák az intelligenciát.

Ami még befolyásolhatja a teszt eredményét, az a fizikai állapotod, de az sem túlságosan. Nyilván ha másnaposan mész el teszt írni, ha beteg, lázas vagy, vagy három napja nem aludtál, akkor néhány ponttal kevesebbet fogsz elérni, de nem sokkal. Az ilyen szőlőcukor, csoki, meg hasonlók nem nagyon segítenek, amennyit igen, ugyanannyira el is vonják a figyelmedet. Ha nem vagy se túl álmos, se túl éhes, és viszonylag átlagos a közérzeted, úgyis hozni fogod azt, ami tőled telik. Lehet, hogy a tesztírásnál azt fogod érezni, hogy valamire nem volt elég időd, de vedd figyelembe, hogy ezzel mások is így vannak, és az eredményedet mások, ugyanilyen körülmények közötti eredményével összevetve lesz rossz, jó, jobb vagy még jobb.

> PONTOSAN mit is befolyásol az IQ szint?

Jó kérdés. Mensa tagként úgy látom, hogy vannak nagyon sokféle mensások. Vannak valóban intelligensnek tűnő, művelt, előzékeny, kedves, sikeres, társasági emberek, meg vannak akik egyik-másik tulajdonságukban erős hiányt mutatnak, vannak műveletlen, vannak lusta, öntelt, alpári, bunkó, munkanélküli, vagy éppen antiszociális mensások is. Szerintem nem más ez, mint a nem mensásoknál.

Az intelligencia, főleg a fluid intelligencia, amit a Mensa tesztje mér, jórészt logikai intelligenciát jelent, problémamegoldó képességet, olyan problémák esetén, ahol a probléma megoldásának menete, vagy magának a problémának a mibenléte sem ismert. Bizonyos szakmáknál ez jelent óriási előnyt – programozók, mérnökök, szervezők –, de más szakmáknál már kevésbé. Sőt adott esetben kimondottan lehet problémád is belőle, mert lehet alacsonyabb IQ-val gondolkodás nélkül hajtanál végre egy gyárban egy adott terv mentén valamit, míg IQ-val elkezdesz azon agyalni, hogy lehetne ezt hatékonyabban, jobban csinálni, csakhogy a vezetőség ilyen-olyan okok miatt erre nem kapható, te meg sokkal rosszabbul fogod érezni magad, mert ahelyett, hogy valamit jobban csinálj, ahelyett rosszul kell csinálnod, így kevesebb kedved lesz hozzá, hamarabb meg tudod utálni a munkád, hamarabb belefásulsz.

A logikai/matematikai intelligencia gyakran korrelál más intelligencia faktorokkal, a zenei/ritmikai, nyelvi/verbális, vizuális/térbeli, testi/mozgási, interperszonális és intraperszonális intelligenciával, de nem feltétlenül. A kreativitás és az intelligencia kapcsolata is érdekes, a magas IQ nem jelent feltétlenül magas kreativitást, de nagyon ritka, ha valaki az egyikben kimagaslóan jó, a másikban jóval átlag alatti. A műveltség sem feltétlenül jár együtt az intelligenciával, de az intelligens ember általában kíváncsi, így hajlamos egy adott területet jobban megismerni, vagy az általános tudását mélyíteni.

De az intelligencia – szerény véleményem szerint – némileg túl van értékelve, fontos, de nem biztos, hogy a legfontosabb, a legmeghatározóbb tulajdonság.

> Attól független, hogy a helyesírásom kész tragédia lehet-e magas IQ-m?

A kérdésed alapján a „kész tragédia” némileg túlzás. De az önkritika képessége, a hibák felismerése és az azok javítására való hajlandóság intelligenciára utaló tulajdonságok. De igen, a helyesírás inkább tanult dolog, műveltség, gyakorlás, szorgalom kérdése és nem intelligencia kérdése. Lehet valakinek kimagasló az IQ-ja úgy is, hogy analfabéta. Nota bene az én helyesírásom 17 éves koromban nem volt túl jó, de ez jórészt a lustaságomnak volt köszönhető, illetve annak, hogy nem igazán tudatosult bennem a helyesírás fontossága, szerepe. Azóta azért igyekeztem javítgatni a hibáimat, de most sem tökéletes a helyesírásom.

> Tudom, hogy ez nem fogja befolyásolni a jövőmet (legalábbis nem nagyon), de nekem olyan a természetem, hogy szeretem az ilyeneket tudni.

A kíváncsiság az intelligencia velejárója. Nyilván egy IQ teszt nem fogja gyökeresen befolyásolni a jövődet. A Mensán belül az is kérdés, hogy pl. egy önéletrajzban mennyire előnyös feltüntetni, hogy Mensa tag vagy, mert lehet, hogy valahol ez plusz pont, de lehet olyan főnök, aki nem akar egy „okostojást”, egy olyan beosztottat, akiről még a végén kiderül, hogy intelligensebb nála. De maga a tesz jó játék. A Mensa, mint társaság egy jó lehetőség arra, hogy mindenféle embert megismerj. Szóval van előnye a dolognak, de nem, valóban nem fogja gyökeresen befolyásolni a jövődet.

Szóval összességében ha jó mókának tartod, érdekel a dolog, valószínű érdemes kitöltened egy hivatalos IQ tesztet, ha betöltötted a 17. életévedet. Már ha tényleg annyira érdekes számodra a dolog, hogy emiatt kiadj néhány ezer forintot, meg eltölts az életedből pár órát ezzel.

> Kérlek normális válaszokat írjatok.

Normális válasz. Normális válasz. Normális válasz. Normális válasz…

Csak átfutottam kérdéesedet gyorsolvasással, de megnyugtatlak, hogy mindössze egy hibát találtam benne, az is lehet, hogy csak elgépelés (add).

A helyesírásod nessze-messze a magyar emberek átlaga fölött van.

Egyébként szerintem természetesen a helyesírás összefüggésben van az értelmi szinttel, hiszen a szabályokat meg kell érteni, a nyelv logikáját és logikátlanságát át kell látni.

> mindössze egy hibát találtam benne, az is lehet, hogy csak elgépelés (add).

Valószínűleg van benne több is, de az „add” valóban elírás volt.

> A helyesírásod nessze-messze a magyar emberek átlaga fölött van.

Köszönöm.

> Egyébként szerintem az online teszt biztos, hogy valamivel könnyebb

Egy picivel valóban könnyebb, hiszen alacsonyabb tartományban mér.

> nekik az a céljuk, hogy minél többen fizessenek a valódi tesztért, mert abból élnek

Itt viszont muszáj felfedni a valóságot.

1. A Mensa bevételének töredékét adják a tesztdíjak. Viszont egy csomó költséggel is járnak. Termet kell bérelni (ez pl. Budapesten nem olcsó), van útiköltség (ami meg vidéken nagyobb). Számolj utána mennyire éri meg leutazni Budapestről Szolnokra – meg vissza –, kibérelni 3-4 órára egy termet, hogy 20 ember tesztet írjon. Az egyesület alapvetően nem a tesztekből, hanem a tagdíjakból „él”.

Oké, nyilván szeretnénk többen lenni – persze nem mindenáron –, van ennek előnye, de a nagyobb tagság meg több programot, eseményt, munkát, időt is kíván, szerencsére ez több önkéntest is jelent. Az biztos, hogy anyagi érdek nem áll mögötte, inkább azért szeretünk többen lenni, mert több emberből több hasonszőrűt lehet találni, pl. több veled azonos hobbit űző emberre lehet ráakadni, velük összebarátkozni.

2. A Mensa egyetlen egy tagja, tisztségviselője sem kap közvetlenül egy árva fillért sem semmiféle egyesületen belül végzett tevékenységéért. Nyilván a költségtérítésen kívül, mert ha valaki Budapestről megy le Szolnokra tesztet íratni, akkor a szervezet kifizeti a benzinköltségét. De más juttatást nem kap, nem jár jobban, mintha otthon maradt volna, az egész önkéntes alapon működik. Még az elnök sem kap semmiféle tiszteletdíjat, vagy hasonlót.

Illetve van Mensa tag, aki kap az egyesülettől pénzt, csak éppen nem a tagságából adódóan, ehhez kell valamit szolgáltatnia is. Pl. ha történetesen Mensa tag adja a honlapot kiszolgáló szervert, a Mensa ennek kifizeti az árát a tag felé. Ha történetesen Mensa tag csinálja az egyesület könyvelését, akkor is. Nem azért, mert tag, hiszen ha nem lenne az, akkor is kifizetné ezeket valakinek. Bár a legtöbb ilyen viszonyban az a tag, aki szolgáltat, az jutányos, baráti áron teszi ezt.

A bevétel nagyjából az egyesület fenntartására – irodabérlés, rezsi, ilyen-olyan költségek, tagokkal való levelezés stb. –, az egyesület nyomtatott újságára, de leginkább programok – tábor, „Mensa exkluzív” előadások, mindenféle más program – szervezésére megy el. Nyilván ebből van közvetett haszna a tagoknak is, de a tagdíjat a mérleg másik oldalára téve elmondható, hogy nem ez a szempont.

A Mensa működéséből nem él meg senki. Ez nem üzleti célú, sokkal inkább közösségcélú szervezet.