Hogyan és mennyire van veszélyben az elektromosság használatunk?

Igen, az erős naptevékenység már eddig is okozott zavarokat.

[link]

Mindent csomagolj be Faraday-kalitkába.

Problem solved :D

Meg az oroszoknak is van a hírek szerint egy ilyen fegyverük.

A katonai szabványok szerintem eleget foglalkoznak az ilyen hatásokkal.

Természeti tényezők konkrét lokális helyeken okozhatnak problémát. Majd elhárítják.

Konkrét emberek más konkrét embereknek szintén okozhatnak. Ennek hatása az erőviszonyoktól és attól függ, akik akarják, mennyire akarják.

Talán valamit tudok segíteni. Két nagyobb veszély leselkedik az elektromos hálózatra, és mindkettőnek nagyjából azonos a megoldása. Az első emberi tényezős, és összefüggésben van azzal, hogy hagyományos erőműveket nem nagyon akaródzik építeni (iszonyú költségek, környezetvédők, stb), ezt részben orvosolandó kiterjedt kontinentális méretű összekapcsolt elektromos hálózatot alakítottak ki, ahol már számít hogy az aktuális csúcsfogyasztás mindig vándorol az időzónák miatt földrajzilag. Ezzel elérték, hogy az erőművek jobb kihasználtsággal üzemeljenek, így számos erőmű építését spórolták meg. A baj akkor van, ha egy-két erőmű műszaki, vagy egyéb ok miatt kritikus időben kiesik, mert akkor a többi erőmű, hálózati elem túlterhelődik, és az egész rendszer mint a dominó, összedől. Erre volt példa a pár évvel ezelőtti nagy össz-európai áramszünet, amikor a Rajnán egy nagy hajó miatt biztonsági okokból lekapcsoltak egy távvezetéket, és végigment a dominó szinte egész európán, hetekre zavart okozva az áramellátásban. Vagy az USA nagy áramszünet, amikor egy fa rádőlt egy vezetékre ami Kanadából hozta az áramot. Mi akkor azért úsztuk meg, mert csak félig-meddig voltunk integrálva, és le tudtunk válni.

A másik nagy veszély, ha telibe kap bennünket egy méretes napkitörés. Ugyanis ha az elektromosan töltött részecskék elérik a földfelszínt, akkor az ásványi anyagoktól függően különböző mértékben "feltöltik" a felszínt, hasonlóan amint a kondenzátor lemezei feltöltődnek. Ez egy kiterjedt egységes kontinentális rendszer esetén katasztrófa, mert a potenciálkülönbséget erőművi teljesítménnyel kell kiegyenlíteni, ami max. lokális problémánál elképzelhető. Óriási túlfeszültségek keletkezhetnek, nem csak áramhiány, ami tönkretenne szinte minden elektromos berendezést. A túlfeszültség védők sem segítenének, mert azok nanosecundumos áramlökésektől védenek, tartós túlfesztől nem. Mindkét problémára a megoldás a hálózat decentralizálása, alkalmassá kell tenni az azonnali szakaszolásra, amivel lokálissá ezáltal helyileg kezelhetővé válik a probléma. Azonnali indítású termelőkapacitás kiépítése gázturbinás készenléti erőművekkel helyileg orvosolja a problémát. Ha mégis kisül pár lokális hálózat, sokkal kisebb probléma, mintha egész Európa hónapokig-évekig megbénul. A nagy távolságú (kontinentális) energiavezetékeket egyenáramosítani kell, hogy a földpotenciáltól független energiarács épülhessen ki, ezáltal csak a kicsatolásnál lokálisan jelenne meg a rendszerben fázis-földpotenciál különbség. A decentralizálást a napelemes házakkal, házi Li-Ion helyi energiatárolókkal, hibrid inverterekkel már most háztartási szinten sok helyen megoldják. A jövő, az ilyen hibrid ellátórendszereké, a németeknél a szolgáltató, és az állam is támogatja anyagilag. Mondjuk pont nem ezért, hanem hogy a termelési csúcsot helyileg megfogják, de a hozadéka, agy lokális decentralizált egység létrejön. Aztán még biztos vannak egyéb fejlesztések is, pl automata szakaszolók amik túlfeszültségre működnek, de a probléma valós. A cél nem feltétlenül az, hogy folyamatos legyen ilyenkor az áramszolgáltatás, inkább a jelentős károk elkerülése. Azt pont lexarja mindenki hogy kiégnek a villanykörték, kicserélik azt meg is gyógyult, de ha felrobbannak a trafóházak, vagy leégnek a a turbinák az erőművekben, annak a javítása már évekig is eltarthat. Ráadásúl, azokban a gyárakban kéne megjavítani, amik áram nélkül nem működnek.