Mi a különbség az egyes jungi kognitív funkciók között?

Itt szerintem szépen össze van foglalva, minimális angoltudást igényel:

[link]

[link]

[link]

[link]

[link]

---------------------------------- INFORMÁCIÓ BEFOGADÓ FUNKCIÓK ---------------------------------------

Se (extrovertált érzékelés): gyakran nevezik jelen-orientált funkciónak. A Se-domok a jelenben élnek, számukra az itt és most a fontos: az számít, hogy mit tapasztalok, mit érzek a jelenben.

A Se-domok általában tudatában vannak a környezetüknek, ezért gyorsan tudnak reagálni annak a változásaira. Ők azok az emberek, akik egy közösségi program során egyből kiszúrják azt az egy embert, aki láthatóan nem érzi jól magát. Sokszor a művészetekkel és a sportokkal hozzák összefüggésbe a Se-t, és a Se-használóknak gyakran szükségük is van hasonló hobbikra, amikkel használhatják a funkciójukat (pl. látás – festészet, hallás – zene, tapintás – sportok).

Ha ez nem történik meg, unatkozni kezdenek, és keresnek valakit vagy valamit, amivel elfoglalhatják magukat.

Mivel az öt (vagy több) érzékkel befogadható információkkal operálnak, ált. ők azok, akik első látásra képesek utánadcsinálni valamit, ha megmutatod nekik.

A Se-domok általában nagyon extrovertáltak, gyakran vannak a társaság középpontjában.

Si (introvertált érzékelés) : gyakran nevezik múlt-orientált funkciónak. Számukra a múlt, illetve bármiféle múltbeli cselekvés eszköz, amire építhetnek. Egy Si-használó ugyanúgy tehet jóslatokat a jövőre vonatkozóan mint egy Ni-használó, azonban a Si-használók ezt az eddig befogadott információk segítségével teszik, arra számítva, hogy azok ismétlődni fognak: „a történelem ismétli önmagát” (ezért nem is megy ez olyan gyorsan nekik mint a Ni-használóknak, a Si-nek idő kell, hogy meglássa azt a mintázatot, ami aztán ismétlődni fog). Egy Si-használónak ebből következően nagy tudásbázisa van az őt körülvevő emberekről: gyakran a Si-használók azok, akik megjegyeznek apróságokat rólad, amiket nem is hittél fontosnak (de hogy hogyan használják fel az információkat, az már az ő dolguk).

A Si-használók tanulnak a hibáikból (és másokéból is), nem követik el kétszer ugyanazt a hibát, hiszen pontosan emlékeznek azokra a korábbi hibákra.

A Si emellett praktikus – ők azok az emberek, akiket általában nem a teóriák vonzanak, hanem a gyakorlat. Nekik egyszerűen /tenni kell/.

Ne (extrovertált intuíció) : ha valami megragadja a fantáziájukat, nehezen tudnak „szabadulni”. Nem tudják csak úgy leírni és félrerakni, aztán később visszatérni hozzá, mert a Ne-funkciónak most kell foglalkozni vele, mert érdekes!

Aztán, ha már nem lesz érdekes, félredobják, mert minek maradjanak vele?

A Ne-funkció számára fontosak az ötletek, az ötletekből él – de nem a megvalósításból, hiszen az már gyakran unalmas, nem olyan jó, mint a Ne-ötlet, ahogy jött. (Megvalósítás alatt valami hosszútávú dologra gondolj, rövidtávon, amíg a Ne el van foglalva az adott ötlettel, addig fog rajta pörögni.)

Bármi megragadhatja a Ne figyelmét, ez már nagyon személyfüggő. Egy Ne-használó számára problémás lehet a pályaválasztás pl. mert a Ne majd minden szakmában el tudja képzelni magát. (Úristen, de szívesen búvárkodnék! De a lovaglás is vonz, meg az informatika, de szívesen indulnék egy autóversenyen is, és járnék főzőiskolába, de szeretnék menhelyen önkénteskedni, és úgy lennék gyerekorvos vagy geológus vagy pszichológus, és egyszer írnék egy könyvet, ja meg kutatnám a rák ellenszerét, felcsapnék rappernek, megtanulnék szuahéliül—)

Iszonyú sebességgel ugranak témáról témára, ez más típusok – főleg Sensorok – számára problémás lehet (várj, mivan, elvesztettem a fonalat) –

Ni (introvertált intuíció) : a Ni sokkal inkább a jövőre koncentrál mint a Ne. A Ni-használók hosszútávú tervezők, a Ne-vel ellentétben a Ni talál egy utat, amit aztán követhet, és meg is valósít.

A Ni olyan mint egy gondolatháló, ha valaki/valami tönkreteszi az egészet, idő kell, amíg a Ni-használó újraépíti azt – a Ne-használóknak a Ne azt mondja ebben a helyzetben, hogy „jólvan, itt van helyette ez, lépjünk tovább” – de a Ni-nek idő kell, visszavonulás, hogy újratervezzen. Emiatt nagyon makacsnak tűnhetnek, és nehezen viselik, ha valami nem a „terv szerint” halad.

A Ni-használók kiválasztanak maguknak egy koncepciót, aztán végignézik rengeteg különböző perspektívából, nagyon mélyen beleásva magukat (egy Ne-használó megnézi, ötleteket generál, aztán továbblép egy másik koncepcióhoz).

A Ni okozza a „többet tudok rólad mint amit te elárulsz magadról” dolgot. Ezek sokszor működnek is, innen jön a Ni-féle „én megmondtam” mentalitás.

Nem jó ötlet megmagyarázni egy Ni-domnak, hogy rosszak a Ni-következtetései – persze, hogy nincs mindig igazuk, de erre fókuszálnak – ez a Ni sajátossága. Problémás lehet, ha a Ni-használók úgy vonnak le következtetéseket, hogy azok nincsenek alátámasztva pl. a környezetből, vagy emberrel kapcsolatban pl. testbeszédből (gyenge Se). A Se a „bizonyíték”, ezért újabb és újabb bizonyítékokkal változik a Ni-féle kép.

-------------------- DÖNTÉSHOZÓ FUNKCIÓK ----------------------------

A Te (extrovertált logika) és a Ti (introvertált logika)

A Ti-re azt szokták mondani, hogy teoretikus / analitikus, illetve hogy deduktív.

A Te ezzel szemben célorientált / hatékony és induktív.

A legnagyobb különbség a két funkció között ebben ragadható meg, a Ti először megalkotja a saját belső szabályrendszerét, aztán ebbe illeszti bele az egyes egyedi elemeket (tényeket pl.) – ha valami nem illik a rendszerbe akkor a Ti-használónak (a Ni-hez hasonlóan) vissza kell vonulnia és újra kell azt építenie. A Te-használóknak nincs erre szüksége, ha mutatsz nekik egy hatékonyabb módot vagy egy tényt (…forrással, szóval, nem egy légből kapott valamit) akkor azt gyorsan elfogadják, nem kell visszavonulniuk a teóriák miatt, hiszen a Te magából a tényekből építi ki a rendszert, míg a Ti előbb épít rendszert, utána sorol be. (Az egészségtelen Ti-használókra jellemző, hogy nem veszik figyelembe azokat az elemeket / tényeket, amik nem illenek bele a saját belső rendszerükbe – az egészséges magas Ti ezzel szemben pontosan szeretné leképezni a világot a saját rendszerében, minél tökéletesebb, mindenre kiterjedő rendszert szeretne kiépíteni.) Számukra vonzóak lehetnek az olyan általános kérdések mint: milyen a világ? (És a válasz egy logikus rendszer, amiben mindennek megvan a maga helye, mindennek oka van, minden megmagyarázható.) Ti: miért? hogyan?

A Te úgy használja fel a tudást, hogy az egy bizonyos cél felé rendeződjön, a Te-használók számára a tudásrendszer azért „van”, hogy a segítségével megkapják azt, amit szeretnének. (Tudás: háttérben egy egész valami, de amúgy ami éppen kell a cél eléréséhez)

Ezért szokták a Te-t hatékony funkciónak nevezni. A Te haladásra törekszik, épp ezért a Te-domokra jellemző, hogy nekik menni kell és tenni kell.

Emellett a Te-használókra jellemző, hogy nem fogadnak el semmilyen állítást, ami nincs bizonyítva (a Ti is megnyilvánulhat hasonlóan, de a Ti számára nem a bizonyíték az elsődleges, hanem hogy az adott állítás „logikus-e”, tehát illik-e a tudásrendszerükbe).

GAGYI PÉLDA

A Te számára az eredmény a fontos, a Ti számára az oda vezető út .

Tegyük fel, hogy ez igaz: 1 = 2 = 3 = 4 = 5 = 6

Te: 1 = 6

(végeredmény, milyen következtetés vonható le a gagyi példából)

Ti: jó, de miért?

(a Ti számára az a fontos, ahogyan eljutunk a 6-ig, tehát az egész sor: 1 = 2 = 3 = 4 = 5 = 6. A 6 nincs kiemeltebb helyen a többi számnál. A Te számára elég, hogy 1 = 6, megvan az eredmény, az a lényeg, az kell, de a Ti-nek látnia kell az egészet, tudnia kell, hogy 1 miért = 6 . )

Ebből az is következik, hogy a Ti hajlamos túlkomplikálni, túlanalizálni a dolgokat, míg a Te hajlamos leegyszerűsíteni, „haladjunk már”.

Fe (extrovertált érzés) és Fi (introvertált érzés)

EMPÁTIA

A Fi belehelyezi magát mások helyzetébe: tudom, hogy mit érzel, mert tudom, hogy mit éreznék, ha én lennék a helyedben.

Ebből a szempontból a Fe távolságtartóbb: megpróbálom elképzelni, hogy mit érezhetsz, ezért tudom, hogy mit érzel. A Fe-használók empátiáját az is segíti, hogy a Fe szivacsként működik, gyakran átveszi mások érzéseit (ha szomorú vagy, én is az leszek, még ha nem is ismerlek / nem is tudom, miért vagy az; ha ideges vagy, én is az leszek, még ha nem is rám irányul, semmi közöm hozzá).

ÉRZÉSEK FELDOLGOZÁSA

A Fi introverált funkció: ahhoz, hogy feldolgozza az érzéseit, időre van szüksége. Egy Fe-domnak sosincs szüksége időre, ők azonnal és pontosan ki tudják fejezni az érzéseiket.

A Fi-használókkal megeshet, hogy x idővel az esemény után elemeznek egy szituációt pl. mit is érezhettél/gondolhattál, amikor azt mondtad x vagy y? Vagy pedig: miért érzem ezt?

A Fi-domok emellett nem szorulnak rá az azonnali érzelemkifejezésre, ők el tudják rejteni az érzéseiket (hogy aztán később szűkebb körben osszák meg őket).

A Fe-domoknak szükségük van az azonnali érzelemkifejezésre, nagyon csoportorientáltak. A Fe-t vonzzák az emberek, a Fe-domok gyakran nagyon extrovertáltak. (Ez a funkció az oka, hogy a Fe-auxokat introvertált extrovertáltaknak hívják)

OBJEKTÍV / SZUBJEKTÍV

A Fi-használók elveikben egy saját, belső rendszert követnek.

A Fi utálja, ha meg akarják mondani neki, hogy mit érezzen, mi a helyes ebben vagy abban a helyzetben. Nehezen viselik az igazságtalanságot (ha valami ellenkezik az elveikkel), ilyenkor hajlamosak jól megmondani a tutit (az alacsony Te-funkciójukkal).

Gyakran az individualitást hozzák a Fi-vel kapcsolatba, szemben a Fe-vel, amit csoport-orientáltnak hívnak.

A Fe-használók számára fontos, hogy valamilyen szinten megfeleljenek az elveikben az adott csoportnak – ez azt jelenti, hogy bár nekik is megvan a saját rendszerük, szerintük bizonyos mértékű individualitás kötelezően feláldozandó a csoport kedvéért. Jellemző rájuk, hogy átveszik a körülöttük lévő emberek viselkedését, amíg velük vannak, még ha ez nem is tudatos. Szükségük van bizonyos társadalmi elismerésre. Egy Fi-használó számára fontosabb, hogy „én mit gondolok magamról, mint hogy más mit gondol rólam”. Ezt nem csak magukra, de másokra is érvényesnek tartják („mindenki egyéniség”). Egy Fe-használó számára fontos, hogy megmaradjon a „csoportharmónia”, ha a csoport nem ért egyet a nézeteikkel, hajlamosak eltitkolni azokat. Emellett vonzó lehet egy Fe-dom számára a megmentői szerep, ha egy csoporttal szemben érzékelnek igazságtalanságot, akkor úgy érzik, azonnal ki kell állniuk a csoport mellett.

A legnagyobb különbség Fe és Fi között a két funkció extrovertált / introvertált volta között húzódik. Az extrovertált funkciók objektívek (Fe: külső szabályrendszer, pl. csoport), az introvertált funkciók szubjektívek (Fi: belső szabályrendszer, egyén)