Angolul "fitness" . magyarul "fitnesz" , angolul "wellness", magyarul szintén "wellness" ?

sz-szel

;-)

"Miért ilyen logikátlan a nyelvünk?"

A nyelvünk? Annak ehhez nincs köze, te helyesírási kérdést feszegetsz.

"A fitneszt nem hosszú sz-el kellene írni?"

Miért kéne? Hosszúval mondod?...

"A wellness-t meg nem sz-el , dupla sz-el?"

Lehetne, de az fiatalabb szó, egyelőre nem írták át. Vagy lehet, hogy más szempontok miatt sem, pl. a w miatt... (mert ez kicsit megbonyolítja a dolgot ugye: az ejtése elvileg olyan hang, ami nálunk nincs, ami még nem lenne nagy baj, mert írhatnánk v-vel, csak az meg idétlenül néz ki...)

"Azt olvastam, hogy a magyarba átemelt szavakat a hangzásuk alapján kellene írnunk."

nem tudom, mi az, hogy átemelt szó: nincs egy olyan éles határvonal, ahonnan valamit átírunk... ráadásul az is gond, hogy milyen hangzásnak megfelelően kell átírni az adott szót:

– az eredeti nyelvben való hangzás alapján? biztos nem, azt a legtöbb magyar fel sem ismerné...

– tartsuk magunkat valami magyarító hagyományhoz? az se jó ötlet, mert pl. régen löncs, dömper, kecsöp, piköp lett, ma meg már ezeket a-val vennénk át

– az alapján, hogy a magyarban jelenleg a legtöbben hogy szokták mondani? – akár...

– vagy hogy egy szűkebb, de műveltebb réteg hogy mondja? – akár...

szóval ez nem mindig olyan egyértelmű.

ettől függetlenül lehet, hogy a következő (vagy az utáni) akadémiai szótárban (10-20 év múlva) már velnesz lesz, simán előfordulhat

"Miért ilyen logikátlan a nyelvünk ? Mintha idióták alkotnák az idegen szavak magyarítását."

Te meg miért vagy ennyire gondolkodni képtelen, kérdező? Feltűnt, hogy IDEGEN eredetű szavakról beszélünk? Azoknak mi köze lenne a magyar nyelv logikájához?

A kérdésre válaszolva, feltételezem azért van így, mert nincs (vagy nem volt) egységes "magyarosítási" eljárás, lásd az olyan gyöngyszemeket pl. mint "diszkont".

Nincs arra vonatkozó szabály, hogy miként honosodjon meg egy kifejezés a nyelvünkben.

„Van, hogy az idegen írásmódot békén hagyjuk, és a kiejtést igazítjuk hozzá, ennél gyakoribb, hogy az írásképet gyúrjuk át, és sűrűn előfordul az is, hogy mindkettőnek magyaros ízt adunk. A linzer az első, az isler a második gyakorlatra példa, a nugát pedig a harmadikra.”

[link]

A sort holnaputánig lehetne folytatni: rum, mustár, futball, dinamó, plafon, makaróni, fotel stb.

És vannak szavak, amelyek valamiért nem magyarosodnak, ilyen a guillotine, a cowboy stb., plusz a szaknyelvek irdatlan szókészlete. Sok kifejezés pedig még azelőtt kikopik, hogy egyáltalán lenne esélye magyarosodni. Ilyen a floppy és a walkman is.

(Olyan pedig nincs, hogy sz-el. Nagyon-nagyon súlyos hiba.)