Mi a különbség az eskü, az ígéret és a fogadalom között? Van lényeges különbség, vagy csak egymás szinonimái?

Alapvetően mindhárom használható a legtöbb esetben. Jellemzően csak az ígéret fokozására/nyomatékosítására használjuk; ígérem/fogadom/esküszöm, kb. ez az "erősorrend".

Vannak alkalmak, amikor viszont nem csere-berélhetőek a kifejezések; például a lovag esküt tesz a királynak.

Ígéret: Be kell tartani

Eskü: Ugyanaz mint az ígéret, csak nyomatékosítva

Fogadalom: Ezt csak magadban eldöntöd hogy betartod-e, és ezt közlöd valakivel :D

"Fogadalmat csak magadnak"

hááát... a nyilvános esküket is szokták ugyanúgy fogadalomtételnek mondani, ott is ugyanúgy van olyan megfogalmazás, hogy "Én (név) fogadom, hogy..."

szóval inkább azt mondanám, hogy a nyilvános, ünnepélyes aktusra mindkettő jó (az ígéret furcsa lenne),

ha csak magamnak fogadom meg, arra tényleg inkább a (meg)fogad/fogadalom szót használjuk, bár ha nagggyon komoly, felindult dolog, akkor még ott is lehet esküdni ("A siralomházban megesküdtem, hogy ha lesz rá mód, akkor nem fogok hallgatni."),

az ígéretnek pedig az a spéci tulajdonsága, hogy azt "szinte" mindig csak valaki másnak lehet tenni (vagy ha esetleg mégsem, akkor is úgy fogalmazzuk, hogy "megígértem _magamnak_, hogy ...", bár ez nekem kicsit furcsa).

- - -

és persze még sok egyéb apró különbség felsorolható, pl.

– a "fogadalomtétel" szó már csak nyilvánosra jó,

– érdekesek ezek a – hasonlónak tűnő – képzett alakok is: esküdözik, fogadkozik, ígérkezik: ez elsőben mindenképp érzek valami pejoratívat, a másodikban kevésbé, akár pejoratív értelem nélkül is elmegy, az ígérkezik jelentése pedig egy másik irányban kanyarodik el: 'ígéri magát'

– ha már ige: érdekes, hogy az "esküszöm, hogy" / "fogadom, hogy" / "ígérem, hogy" egyformának tűnik, pedig kettő tárgyas alárendelés ("fogadom AZT, hogy", "ígérem AZT, hogy"), viszont "esküszöm ARRA, hogy"

[vagy talán nem is "arra", hanem valami másra (pl. "az életemre"), de akkor milyen utalószóhoz kapcsolódik a "hogy"?... milyen a másik vonzat? ez is tárgyas? "esküszöm AZT, hogy"? á, ez kizárt. hát az biztos, hogy ha nem a mondat elején szereppel, hanem más megfogalmazásban, akkor ra/re: "nemcsak erre esküdtem meg, hanem arra is, hogy..." OK, ezek szerint a másik vonzat is ra/re. hát ez is egy érdekes dolog... ezt is ideírom:]

– érdekes tehát, hogy az esküszik igének kétféle ra/re ragos vonzata van: alapvetően azt jelöli, hogy mi adja a komolyságát ("az életére", a Bibliára, "égre-földre esküdözik" stb.), de azt is jelentheti, amit megfogadok ("Még csak tizennégy éves voltam, amikor megesküdtem arra az Úristennek, hogy sohasem megyek férjhez."; "megesküdtek arra, hogy juhlegelővé fogják változtatni Rómát")

– az is érdekes, hogy a megfogad/fogad igék jelentései, és az abból eredő főnevek mennyire szerteágaznak: fogadó (intézmény vagy a lottózó személy), fogadás (álló ~ vagy a szerencsejátékbeli ~), tanácsot megfogad stb.

– visszakanyarodva még egyszer arra, hogy "esküszik vmire": ugye ott a "Bibliára", az "életére", a "gyerekei életére" stb.-t nevezhetjük úgy is, hogy ezek az eskü "tétjei", vagyis "ha a szavam nem tartom, akkor nekem ezek nem jelentenek semmit". ezek szerint az eskünek, vagyis a fogadalomnak tétje van? érdekes, a fogadásnak is... ;-) akkor mégsem ágaztak el annyira a jelentések?...

– ja, és a fogad igének is van egy kis bonyodalom a vonzataival: alapvetően tisztának tűnik, hogy a tét az, amiBEN fogadunk, és hogy mi fog történni, azt jelöli az, hogy miRE fogadunk. mégis vannak olyan mondatok, amelyekben az utóbbi is ban/ben, ld. guglitalálatok:

"Egy másodperccel azután, hogy fogadtunk abban, hogy nem tud egy percig a deszkán maradni."

"Idén fogadtunk abban, hogy szerintem ezúttal nem tud 5 óra alá menni."

vajon miért? talán a "megállapodni/megegyezni vmiben" kicsit átszűrődik? vagy simán ez az állandó határozók sorsa? vagyis, amikor nem "fogható meg", hogy miért használunk bizonyos helyhatározóragokat, hanem csak egyszerűen "így alakult", akkor az könnyen szétcsúszik? (pl. ha féltékeny vagyok valakire, akkor én arra vagyok féltékeny, akit féltek, vagy akitől őt féltem?... egyszerűbben fogalmazva: "féltékeny vagyok a szerelmemre" vagy "féltékeny vagyok az ő körülötte legyeskedőkre"?)

hirtelen ezek jutottak eszembe, de fogadni mernék, hogy tudjátok folytatni a sort további érdekességekkel :-)

eskütétel, használják, nem csak vallásos témában.

(de röviden az esküt is, pl. katonai eskü)

[link]

[link]

[link]

[link]

(azt természetesen nem kétlem, hogy nálad túl vallásos felhangúnak számít – talán az esküvő szó miatt –, ez egyénenként eltérhet. de úgy általában nincs vele ilyen gond.)