Mikor helytelen idézőjelbe rakni pl. szólásokat, és hogy értelmezhető ennek az inkonzisztenciája?

Semmikor sem helytelen. Nem is értem a kérdést... :-o

És mi van az inkonzisztenciával? Mi inkonzisztens, és miért?...

attól, hogy "nyilván mindenki ért" valamit, még rengeteg megértést könnyítő dolgot alkalmazunk a nyelvben vagy az írásban, amelyek nem feltétlenül szükségesek, mégis jól jöhetnek bizonyos helyzetekben.

Általában felkiáltójelre, kérdőjelre vagy vesszőre sincs szükség a megértéshez ott, ahova mégis tenni szoktunk, mert ez a konvenció.

Az idézőjellel ugye általában valami távolságba helyezzük az adott szövegdarabot magunktól, pontosabban jelezzük, hogy bizonyos távolságból tettük át "ide" ( => idé-zés), pl. valaki más szövegéből vettük át, vagy nem gondoljuk annyira komolyan vagy szó szerint, mint ahogy a mondandónk többi részét, irónia, átvitt értelem, vagy 'így szokták mondani, bár nem értek vele teljesen egyet', vö. "úgymond" (pl.: ez úgymond "művészet", bár én nem tartom annak), de lehet, hogy csak valami furcsa megoldást jelez, pontosabban azt, hogy 'tudom, hogy ilyet nem szoktak mondani, de most én mégis...' (pl.: bedobozoltam a könyveket, illetve most kivételesen egy vödörbe raktam őket, úgyhogy "bevödröztem"), stb.

Gondolom, itt arról van szó, hogy nem szó szerint értendő. Attól, hogy ezt vélhetően az olvasók nagy része érti, még nyugodtan használhatók azok a jelzések, amelyeket általában használni szoktunk a hasonló helyzetekben. Nem szükséges mindig pontosan mérlegelni minden körülményt, elég ha egy tágabb kategóriában el tudjuk helyezni az adott helyzetet – épp erre valók a tágabb kategóriák, meg a szabályok, ökölszabályok (illetve az ilyen jellegű konvenciók).

"Semmikor sem helytelen. Nem is értem a kérdést... :-o"

Oké, hogy szerinted a leíró nyelvészet az általános igazság, az előíró nyelvészetnek pedig nincs létjogosultsága. De azt érdemes lenne belátnod, hogy vannak bőven ezzel ellentétes vélemények is, te mégis mindig azt hiszed, hogy nagyon megmondod a tutit mindenkinek.

Mi az az "előíró nyelvészet"? Mit csinál? Az tényleg nyelvészet?...

Én úgy tudom, hogy a nyelvészet alapvetően – nagyon egyszerűen fogalmazva – a nyelv leírásával foglalkozik, és persze aztán ennek folytán sok minden mással is (pl. a nyelv gépi feldolgozásával, alkalmazásával, fordításával, csak hogy egy aktuális témát mondjak, vö. chatgpt :-) – de semmiképp nem azzal, hogy előírják a nyelvhasználóknak, hogy hogyan beszéljenek, mit és hogyan mondjanak vagy ne mondjanak.

Van ilyen tevékenység is, nincs azzal semmi gond, nevezhetjük nyelvművelésnek vagy nyelvőrzésnek (vagy egy másik irányát nyelvújításnak), de ez nem a nyelvészet nevű tudományág része, legalábbis a nyelvészektől ezt hallottam. Ez tévedés?

Nem vagyok nyelvész, szívesen okosodom, köszönöm előre is.

Mondd meg a tutit, kérlek, tényleg rám férne már.

----

Na de most jön a lényeg: mindennek semmi köze az aktuális kérdéshez, mert ez helyesírási kérdés, ha jól értem... a helyesírás pedig szintén nem nyelvészet...

Úgyhogy sajnos elkanyarodtunk, mindenkitől bocs, de azért remélnykedem, hogy most meg tudom, mi az az "előíró nyelvészet", meg kik azok, akik ezzel foglalkoznak. :-)