Nyelvtanilag rendben vannak ezek? - stb. + vesszők

"...Lehet, hogy nem költségesebb, sőt, több, mint valószínű..."

jav.:

"...Lehet, hogy nem költségesebb, sőt, több mint valószínű..."

vagy:

"...Lehet, hogy nem költségesebb, sőt több mint valószínű..."

---

"Érhet az a kritika, hogyha írás közben ráébredtem, akkor fogalmazzam át..."

jav.:

"Érhet az a kritika, hogy ha írás közben ráébredtem, akkor fogalmazzam át..."

(amikor a helyesírás a kérdés, akkor nem szeretem azt a megúszós választ, hogy "fogalmazd át"... nehogymár attól függjön bármilyen mondanivaló, szöveg, hogy gondot okoz-e valakinek leírni!... illetve nyilván van olyan helyzet is, amikor ez is szempont (irodalom, reklámszöveg stb.), de azért úgy általában egy helyesírási kérdésre ne legyen már az a válasz, hogy fogalmazd át...

a viccben rendben van, hogy amikor a helyszínelő rendőr kérdezi a másikat, hogy hogy írják járdaszegély-t, akkor a kolléga válasza, hogy rúgd arrébb a leszakadt fejet, és írd, hogy az árokban volt... de azért az életben nehogy már ahhoz igazítsd a mondanivalód, hogy mit tudsz jól leírni... akkor már inkább írd helytelenül.)

---

"Ha van egy mondat, aminek a végére azt teszem, hogy "stb.", akkor "stb."-t vagy "stb.."-t kell írni? Mert ugye az első pont a satöbbinek a rövidítése és nem a mondat lezárása."

De, az a mondat lezárása IS. Sokszor egyszerűsítünk úgy, hogy amikor két egyforma dolog különböző okokból egymás mellé kerül, akkor csak az egyiket tartjuk meg. Na ez is ilyen: ha ponttal végződő rövidítésre (vagy másra, pl. dátumra, egyéb sorszámnévre) végződik a kijelentő mondat, akkor nincs két pont a végén.

Ha viszont három ponttal szeretnéd lezárni a mondatot, akkor: "stb. ..."

Szívesen.

Jelzem, a kérdésednek – amennyire én látom – az égvilágon semmi köze nem volt a beszédhez: helyesírási dolgokra kérdeztél rá, vagyis olyasmikre, amik kifejezetten csak írásban merülnek föl... (Szóban, vagyis beszédben nemigen látszik, hogy hol van vessző, illetve hány pont van egy mondat végén, ha rövidítésre végződik...)