Mikor használjuk a rövid, a közepes, és a hosszú gondolatjelet?

Nagykötőjel vagy gondolatjel: [link]

Kötőjel: [link]

Az oldal jobb szélén a többi írásjelről is lehet találni leírásokat.

Én kétféléről tudok – az egyik a kötőjel, a másik a gondolatjel. A kötőjel a rövidebb (azt nem gondolatjelnek hívják), azt pl. túl hosszú összetett szavaknál, vagy kötőjellel írandó tulajdonneveknél stb. használjuk. Itt nem kell szóközt rakni! Pl. magánnyugdíjpénztár-tagság, Tisza-tó.

A gondolatjelet legtöbbször kettő vagy több tagmondat (két gondolat) elkülönítésére használjuk – például most. Itt mindig kell szóköz, elé is és utána is. De párbeszéd esetén elé nem kell, csak utána, mert ugye a sor elejére kerül. Például:

– Jaj, mi ez? – kérdezte Kati.

– Ne félj, ez csak egy fa. Nem fog bántani! – mondta Béla.

– Ööö, hát jó.. – felelte Kati, nem túl meggyőző arckifejezéssel.

A szóköz-témát azért hangsúlyozom, mert ezt nagyon sokan elrontják. Az a csúcs, mikor pl. valaki 2 tagmondat szétválasztásakor gondolatjel helyett kötőjelet használ, és szóköz nélkül. Pl. "Ittam egy pohár vizet-nem mintha szomjas lettem volna.." Könyörgöm, nincs olyan, hogy "vizet-nem"!

Én linkeltem be a wikipédiát, és azért csak kettőt, mert nincs háromféle. Annyit még hozzáfűznék, hogy a párbeszédes szövegek mellett még ezt használjuk akkor is, ha pl. több szerző ír egy művet, vagy a többnyelvű szótárak nevében a nyelvek között, illetve meccseknél a két csapat neve között.

A Wordben a control és a szürke "-" jel kombinációja adja, vagy a Beszúrás menü Szimbólumok alatt van egy olyan fül, hogy "különleges karakterek".

Köszi, akkor jól tudtam.

Nem soroltam fel persze az összes lehetséges példát, ezért ítam, hogy "pl". Biztos van még egy csomó.