Mikor magatokrol beszeltek miert irjatok mindig nagy e' betuvel azt, hogy en?

Akkor Én most az eddig írottaknak a szöges ellentétét tudom írni,nálunk az öcsém gyerekei a minden,anyám már atól extázisba esik,ha róluk beszél,Én meg a lánya le vagyok nagy ívbe tojva,sőt nekem szokott sírdogálni,hogy x napja nem látta az unokáit,de engem akár két hétig sem hívna fel,ha Én nem tenném,az bezzeg nem számít,hogy engem a lányát,mikor lát,vagy nem lát.Az öcsém két gyereke a minden,úgy beszél róluk,ahogy rólam még soha,és nem veszi észre,hogy ez nekem mennyire fáj.Ők a "drágái",a "mindenei",a mama "életei",Én meg a selejt.Mondjuk nálunk mndig is az öcsém volt a kedvence.

Hasznos volt számodra ez a válasz?

A válasz írója 76%-ban hasznos válaszokat ad.

A válasz megírásának időpontja: ma 01:29

Ez csak egy pelda. Nem szeretnem megserteni azt, aki ezt a valaszt irta, csupan szemlelteteskent masoltam be.

Lehet tenyleg csak a kihangsulyozas... de szerintem erre semmi szukseg nincs...

Olyan... nem is tudom hogy irjam... nagykepusegnek tunik... azt, hogy en nagy e-vel irjak, de azt, hogy edesanyam kicsivel... Persze ez lehet, hogy erdemre megy... Az anyja nem erdemli meg, de ugy erzi, hogy magat "megajandekozhatja" ezzel... Persze lehet sok esetben jogosan cselekszik igy...

(S tenyleg csak peldanak hoztam fel az bemasolt szoveget! De tobbszor is lattam mar ilyet.)