A "fellebezni" elváló igekötős?

Én pontosan ugyanígy tudom, ahogy leírtad. Tehát NEM igekötős ige, ezért evidens, hogy nem is lehet szétválasztani.

Hasonló ehhez a "befolyásol" ige, ez is csak látszatra igekötős.

A felszólító módú alak elég furcsán hangzik, de ezzel sem áll egyedül ez a szó, ld. pl. a csuklik, siklik igéket.

Én biztosan megkerülném adott esetben, tehát pl. így: Nyújts be fellebbezést!

Nem néztem utána az eredeti alaknak és az etimológiának, de logikus, amit írsz: feljebbezni --> fellebbezni; régebben használták is a "fellebb" alakot a "feljebb" helyett. A jelentése pedig egyértelmű: egy magasabb fokú, azaz felsőbb / fentebb lévő / feljebb levő hatósághoz fordulni. Pl. az illetékes bíróságon lezárult peres eljárás esetén az első fokú bíróság ítélete ellen lehet fellebbezni - vagy fellebbezést benyújtani :D - az adott bíróságon, de a másod fokú bíróságnak címezve; a per ekkor a magasabb szintű bíróságon fog folytatódni.

[Jogászok ezt biztosan máshogy mondanák, de én laikusként csak így tudom.]

Üdv. :)

Ági

"De mindenhol azt olvasok, hallom, hogy "lebbez fel!".

Én még szerencsére nem találkoztam ilyennel.

Természetesen a fellebbezni nem elváló igekötős ige, nem is igekötős ige, de én azt hittem eddig, hogy ez egyértelmű.

Úgy látszik, tévedtem.

A nyelvművelő műsor címe pedig:

Álljunk megy egy szóra! /volt/.

jav: Álljunk meg egy szóra!

/Nem tudom, hogyan került bele az a másik y! :D

@ Ági:

Nagyon meglepődsz, ha azt mondom, hogy én sejtem, hogy került bele a másik ly? :D

Először egy érdekesség, amit sajnos nem tudok teljesen pontosan leírni. A lényeg, hogy gyorsabban gondolkodunk, mint ahogyan beszélünk vagy írunk. Mindkét tevékenységet előre eltervezzük valamilyen szinten, még ha spontán műveljük is. A folyamatos írásban nem egyes betűket írunk, közöttük jókora időbeli szünetekkel; ez csak az írástanulás időszakának elején van így. Később a tevékenység automatizálódik, így már fejben megtervezve, előreugorva írunk. Az átlagos műveltségű / intelligenciájú emberek általában 4 karakterrel / betűvel járnak előrébb fejben, mint az írásban. Kukucs, számolunk:

"megy egy szóra"

Ez csak 3 karakter távolság; de érthető, hiszen a két g bekavar. Fejben már megvolt a következő szó végén a (g)y, és egy pillanatra összezavarva automatikusan írtad az első szónál a g után az y-t.

Persze ez csak tipp, tehát nem 100%. :)

-------

@ Kérdező:

Szófajként valóban nem létezik "elváló igekötő"; de ezt a szókapcsolatot szoktuk használni az igekötők helyesírásának szabályainál, amikoris az igekötő és igéje közé beékelődik egy szó. Pl. leírni --> le fogom / tudom /kell / szabad / lehet / akarom / bírom írni.

Gondolom, innen jött a kavarodás.

A kérdésedre: csukolj (továbbá csukoljon, csukoljunk, csukoljatok, csukoljanak); furcsasága miatt ritkán hallható.

A "sikolj" és társai még ritkábban, mivel ezt személyre nem igazán tudjuk alkalmazni; a vonattal stb.-vel meg normális ember nem beszélget. :P

A "vonaglik" igét már inkább használhatnánk személyekre, viszont azt egyszerűen nem tudom összerakni; a "vonagolj" már tényleg nagyon durván hangzik. :D

Üdv. :)