Mi szabja meg, hogy a helységnevek után milyen helyhatározórag áll?
Angolban és németben az összes településnév előtt az 'in' szócskát használjuk helyhatározás kifejezésére. Más nyelvekben nem tudom hogy van, de gondolom ott is csak egyféle módon fejezik ki. Ezzel szemben a magyar nyelvben használjuk mind az on/en/ön ragot (Szegeden, Miskolcon, stb.), mind a ban/ben ragot (Debrecenben, Veszprémben stb.). A néhány kivételtől, mint Győrött, Pécsett most eltekintek.
Van valamiféle szabály arra nézve, hogy hol melyiket kell használni? Megfigyeltem például, hogy külföldi városok neve után mindig a ban/ben-t használjuk.
Találtam egy érdekes bejegyzést.
A magyarban megfigyelhető, hogy egyes helységnevek külső (Budapest-en, Budapest-ről,
Budapest-re; Marosvásárhely-en, Marosvásárhely-ről, Marosvásárhely-re,), míg mások belső
helyhatározóragokkal (Párizs-ban, Párizs-ból, Párizs-ba; Győr-ben, Győr-ből, Győr-be) együtt
fordulnak elő. Az ezt szabályozó fő elv az, hogy az adott helység a régi nagy Magyarország
területén belül található-e: ekkor külső helyhatározórag használatos (pl. Szeged-en, Arad-on); vagy
azon kívül van: ebben az esetben belső helyhatározóragot kap a szó (pl. London-ban, Helsinki-ben).
Egy hangtani szabály is működik azonban az említetten kívül: ha a helység neve bizonyos hangokra
(pl. r, n, ny) végződik, akkor a nagy Magyarország területén belüli helységnevek is belső
helyhatározóragot kapnak (pl. Győr-ben, Harkány-ban, Debrecen-ben).
A finn nyelvben a magyarhoz hasonló szabályosságot figyelhetünk meg: a Finnország területén
kívül elhelyezkedő városok belső helyragot kapnak (pl. Lontoo-ssa ’London-ban’). De a magyarral
ellentétben a finnben a Finnország területén belül elhelyezkedő városok is (általában) belső
helyragokkal együtt fordulnak elő (pl. Helsingi-ssä ’Helsinki-ben’). Egy település akkor kap külső
helyragot, ha bizonyos földrajzi adottságokra utaló elem szerepel a nevükben: pl. niemi ’félsziget’ –
Rovanieme-llä ’Rovaniemi-n’ Rovaniemiben; järvi ’tó’ – Saarijärve-llä ’Saarijärvi-n’ Saarijärviben
A magyar és a finn többnyire ugyanott használ külső, illetve belső helyragokat (ház-ban – talo-ssa;
tér-en – tori-lla). Vannak azonban eltérések is: míg a magyarban a kép-en van valami, addig a
finnben a kép-ben (kuva-ssa) jelenik meg, akárcsak például az angolban (in the picture).
Nekem elég elfogadhatónak tűnik.
Pl. Eger-ben /mint ahogy írja, r-re végződik, akkor belső ragot kap./
Bécs sose volt Magyarország része, (common misbelief) az Osztrák-Magyar Monarchia része volt..
btw: Szentpéterváron ;)
Nemrég pont ugyanezt kérdezte tőlem egy külföldi ismerősöm, és örömmel osztottam meg vele az itt hallottakat. Ugyanakkor ma elgondolkodtam...
Eger r-re végződik, és Egerben, oké. De!
- Almáron, és nem Almárban
- Makláron, és nem Maklárban
Ha már Eger... ezek Eger melletti települések. :)
Legalábbis szerintem a "ban" hülyén hangzik...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!