Felszólító mód, igeragozással kapcsolatos kérdés?
Miért van az, hogy pl. ő tanuljOn, de ők tanuljAnak, vagy ő esküdjÖn, ők esküdjEnek? Én a tanuljonak, esküdjönek alakokat találom logikusabbnak, errefelé mindenki így is használja. Nem tudom mi ez, különböző nyelvjárási régiók, vagy olyasvalami mint a férfival/férfivel. Viszont a különbség nem nagy, az ö és az e, valamint az a és az o is ugyanolyan hangrendűk, így mindkét magánhangzó illik az adott igékhez. Az ö átváltása e-re lehet hogy a pesti "mekegésnek" is köszönhető ("perkelt", "szeglet" stb.).
Lehet hogy túl bonyolult a kérdésem, és jobban megérte volna az e-nyelven kérdezni, de megpróbálom itt is. :D
válasza:A tanul mély hangrendű szó,a toldalék kötőhangja is mély hangrendű lesz.
Az eskü magas hangrendű ,a toldalék is az lesz.
A férfi is magashangrendű,tehát a vérfivel a helyes.
mély hangrendű magánhangzók: a,á,o,ó u,ú
válasza: válasza:[úgy látom, mégis az e-nyelv lesz a nyerő, mert az első elment az erdőbe, a második meg szintén arra tart... :-) ]
A "pesti mekegésre" (ha van ilyen), elég rossz illusztráció volt a perkelt... (ilyet csak poénból hallottam edddig); de a szeglet is nyugodtan lehet szöglet itt, Pesten (is).
Ez sem "pesti nyelvjárás", hanem a "nyelvi standard" így működik. Magyarázatot nem tudok arra, hogy hogy alakult ki (nyelvész nem vagyok), csak megerősíteni tudom, amit írtál: standard módon az alábbi személyragok járulnak a felszólító mód j jeléhez (ill. annak hasonult és egyéb formáihoz):
(alanyi ragozás)
E/1: -ak/-ek
E/2: (semmi)/-ál/-él
E/3: -on/-en/-ön
T/1: -unk/-ünk
T/2: -atok/-etek
T/3: -anak/-enek
(vö. pl. [link] )
Kérdésem (bántási szándék nélkül): akik "arrafelé" (merrefelé?) mind úgy használják (szóban), azok vajon úgy is írják? Vagy tudják a "helyesírást", és csak ejtésben jelenik meg az a helyi sajátosság? Pl. te hogy vagy ezzel?
válasza:"A férfi is magashangrendű,tehát a vérfivel a helyes"
Tévedés!
A helyes: férfiVAL!
Ez nem változott.
:-)
válasza:3-asnak!
A perkelt-pörölt megfejtése is tévedés.
Nem standard.
Egyszerűen az egyik nyelvjárásban perkelt, a másikban meg pörkölt.
A pesti ocsmány kavaréknyelvet ne vegyük alapul, mert az nem azonos a köznyelvi beszéddel, a szavak köznyelvi megfelelőjével.
Tehát létezik a köznyelv, a tájnyelvek, különféle rétegnyelvek (a ronda pesti nyelv a rétegnyelvek valamiféle ronda keveréknyelvezete, amolyan öszvérnyelv).
válasza:"Én a tanuljonak, esküdjönek alakokat találom logikusabbnak, errefelé mindenki így is használja."
Kérdező!
Ha nem titok, érdekelne, hogy hol beszélik így, mely tájon? :-)Talán valahol Erdélyben?
Nagyon szép, mint mindegyik tájnyelvi szó.
"Viszont a különbség nem nagy, az ö és az e, valamint az a és az o is ugyanolyan hangrendűk, így mindkét magánhangzó illik az adott igékhez."
Ilyenkor szoktuk vizsgálni azt, hogy a szóvégi magánhangzó képzése szerint milyen: ajak-keríkéteses, vagy ajakréses-e, azt, hogy milyen nyelvállású.
De nem biztos, hogy az adott konkrét kérdésedre ez adná meg a választ.
Az évszázadok folyamán a hangképzés is változott.
Lásd, a férfiVAL a kizárólagosan helyes megoldás, holott a két magas magánhangzó magas hangrendű toldalékot kívánna.
Nyelvészek szerint valaha a szóvégi i-t hátul képeztük, valahogy úgy, mint az oroszok a "jerit". De ezt valószínűleg te már nem tanulhattad.
:-)
6. válaszoló: Így van, Pestre költöznek mindenfelől, az ország és a határon túl minden részéről is, így az ottani nyelv is sokszínű, nem egységes.
7. Délvidéken mondják ezt így.
+mind a férfivel, mind a férfival helyes, járjatok utána, rengetegszer volt már vita róla itt a gyik-en is
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!