Mitől függ az, hogyan használjuk a helységnevek helyhatározó ragjait? Miért SzolnokON és miért DebrecenBEN?

Ez az úgynevezett kül- és belviszonyrag. A magyar nyelvterületen lévő települések túlnyomó többsége a külviszonyragoshoz tartozik, vagyis "rájuk" megyünk, de nem kevés azoknak a településeknek sem a száma, amelyek az utóbbihoz tartoznak, viszont elég hülyeség lenne azt mondani, hogy ezekbe "beléjük" megyünk.

Az m, n, ny és i betűkre végződő településeknél én úgy tudom, hogy rendszerint mindig a ban/ben-t kéne mondani, viszont én kizárólag Orgoványon-t (Bács-Kiskun m.) hallok, olyat hogy Orgoványban nem. Oroszlánynál úgyszintén a külviszonyos gyakoribb szerintem. Lehet hogy köze van annak is, hogy a település hol, melyik tájon van, ugyanis én nem tudok egyetlen olyan bács-kiskuni és csongrádi települést, amelyre a -ban/ben menne. Tehát mondhatjuk azt is, hogy Dél-Alföldön csak -on, -ön, -en megy, -ban/ben nem, de lehet hogy nincs igazam erről.

Az r-re végződők a legérdekesebbek, itt nem tudnám, hogy lenne-e bármilyen magyarázat is arra, hogy mikor mely megy, mind az első, mind a második előfordul. (Győrben, Egerben, Mezőtúron, Kolozsváron). (Én amúgy a Győrön alakot sokkal logikusabbnak gondolom, nem tudom mi lehet a győriek véleménye erről.) Mindenesetre a tendenciákat kell követni, hogy hogyan jelenik meg a médiában.

Bővebben itt olvashatsz:

e-nyelvmagazin.hu/feltoltes/2010/02/28.Haiti.pdf

Az a tapasztalatom, hogy a külföldi városoknál mindig a -ban-ben, ba-be ragot használjuk. (Párizsban, Berlinben, Los Angelesben, Kijevben stb. vagyok, Rigába, New-Yorkba, Bratiszlavába, Le Havre-ba, Yaoundébe stb. megyek.

A magyar városneveknél hallottam már a "Győrött, Pécsett, Kolozsvárott" formákat is. Ahogy előttem is írták, valószínűleg az adott hely tájnyelve határozta meg, hogy Budapestre, Szolnokra, Hódmezővásárhelyre, Győrbe vagy Debrecenbe kéne-e menni...